A részvények esnek, az olaj ára meghaladja a 115 dollárt, miközben fokozódnak az iráni háborúval kapcsolatos félelmek
A globális piacok kockázatcsökkentő üzemmódban kezdték a hetet: a részvények esnek, az olaj emelkedik, és a befektetők egyre inkább egy elhúzódó Irán körüli konfliktust áraznak be. A legutóbbi eladási hullámot az Irán által támogatott hutik mélyebb bevonása a szélesebb körű közel-keleti konfliktusba, valamint az amerikai katonai jelenlét bővítése váltotta ki a térségben.
Kiemelések
- A Brent hordónként 115 dollár fölé emelkedett, ami megerősítette az újabb energiadöbbentéstől való félelmeket.
- A Nikkei 225 4,5%-kal 4,7%-ot esett, míg a Kospi 4,1%-ot veszített, ami aláhúzza a kockázatos eszközökből való kivonulás mértékét.
- A befektetők egyre inkább egy elhúzódó konfliktusra készülnek, nem pedig egy rövid helyi epizódra.
- Az amerikai és európai határidős ügyletek további nyomást jeleznek, ami arra utal, hogy a kiárusítás a térségen túlra is kiterjedhet.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Az olaj emelkedik, mivel a részvények veszítenek támogatásukból
A Bloomberg szerint hétfőn a fő piaci jelzés az olajárak újabb megugrása volt. A Brent mintegy 2,9%-kal 115,27 és 115,75 dollár körüli hordónkénti árfolyamra emelkedett, míg az amerikai WTI-vel 102 dollár felett kereskedtek. Ez azt jelenti, hogy a Yahoo Finance jelentése szerint a Brent az év eleje óta mintegy 90%-kal emelkedett, míg más kiadványok becslése szerint maga a konfliktus kezdete óta több mint 50%-kal emelkedett az olaj. A piac egyértelműen az ellátási zavarok és egy hosszabb ideig tartó energiasokk kockázatát árazza be.
Ennek fényében az ázsiai részvényekre nehezedő nyomás erősödött. A japán Nikkei 225 4,5%-kal 4,7%-ra esett, a dél-koreai Kospi 4,1%-ot veszített, a szélesebb értelemben vett regionális részvényindex pedig az év legalacsonyabb szintjére esett. Az amerikai részvényindexek határidős ügyletei szintén gyenge nyitást jeleztek, ami megerősítette, hogy az eladási hullám már nem csupán a közel-keleti eseményekre adott helyi reakció, hanem a globális növekedési várakozások szélesebb körű átértékelésévé vált.
A geopolitika átírja a piaci forgatókönyvet
Néhány héttel ezelőtt a piac egy része még azt feltételezte, hogy a konfliktus korlátozott és rövid életű marad. Ez a nézet mostanra elhalványult. A hutik aktív résztvevőként való belépése a konfliktusba arra kényszerítette a befektetőket, hogy átírják az alapesetet: rövid sokk helyett a piacok egyre inkább egy elhúzódó háború lehetőségét veszik figyelembe, amely mind az inflációt, mind a növekedést megterhelné.
További nyugtalanságot táplálnak az újabb közel-keleti amerikai csapatok telepítéséről szóló hírek, valamint a Wall Street Journal értesülései, amelyek szerint Donald Trump elnök fontolgatja az Irán dúsított urániumának lefoglalására irányuló műveletet, bár végleges döntés még nem született. A piacok számára ez nem csak katonai kockázatként számít, hanem olyan tényezőként is, amelyek az energiaárakat tovább tarthatják magasan, mint azt a befektetők még március közepén várták.
A globális növekedést fenyegető következő kockázatként az energiadöbbenet jelenik meg
A fő kérdés most nem csak az, hogy a jelenlegi részvénykorrekció milyen mélyre nyúlhat, hanem az is, hogy az olaj árának megugrása átfordul-e szélesebb körű makrogazdasági csapássá.
A 115 dollár fölötti Brent, a Nikkei közel 5%-os esése és a Kospi több mint 4%-os csökkenése arra utal, hogy a befektetők komolyan elkezdték beárazni a gyorsabb infláció és a lassabb növekedés kockázatát.
Ha a konfliktus elhúzódik, a piacok kénytelenek lehetnek felülvizsgálni a vállalati nyereségekre, a kamatlábakra és a globális kereslet rugalmasságára vonatkozó várakozásokat.
Egy korábbi jelentésünkben megjegyeztük, hogy az olajárak esnek, mivel Trump meghosszabbítja az iráni energiastratégia határidejét.
- Forex
- Crypto