A közép-kelet-európai régió modellváltást sürget a fenntartható növekedésért

A közép-kelet-európai régió modellváltást sürget a fenntartható növekedésért
Modellváltás a növekedésért

A közép-kelet-európai térség az elmúlt évtizedekben látványosan közelített az uniós fejlettségi szinthez, de a felzárkózás eddigi modellje egyre inkább elveszíti lendületét. A további bérnövekedés és konvergencia az IMF szerint csak akkor maradhat fenntartható, ha azt erősebb termelékenység, innováció és versenyképességi javulás támogatja.

Kiemelések

  • Az IMF szerint a közép-kelet-európai régió egy főre jutó jövedelme 1998 óta az uniós átlag 50 százalékáról 75 százalékára nőtt.
  • Az IMF figyelmeztet, hogy a további bérnövekedés és felzárkózás csak termelékenység, innováció és versenyképesség javulásával fenntartható.
  • A régió új növekedési forrásai között az uniós pénzek, a zöld átállás, az energiabiztonság, a védelmi beruházások és az egységes piac mélyítése szerepelnek.

IMF-üzenet a növekedési pályáról

A Portfolio-nak adott nyilatkozatában Carlos Mulas Granados, a Nemzetközi Valutaalap regionális képviselője azt mondta, hogy a régió felzárkózása az elmúlt évtizedek egyik gazdasági sikertörténete. Kifejtette, hogy az egy főre jutó jövedelem az uniós átlag 50 százalékáról nagyjából 75 százalékára emelkedett 1998 óta.

A képviselő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a korábbi növekedési modell kifulladóban van. Az IMF álláspontja szerint a bérek további emelkedése és a nyugat-európai szinthez való közeledés csak akkor tartható fenn, ha azt a termelékenység növekedése, az innováció erősödése és a versenyképesség javulása is kíséri.

Új növekedési források a régióban

Az IMF több olyan területet is azonosít, amely a következő időszakban új lendületet adhat a térség gazdaságának. Ezek közé tartoznak az uniós források, a zöld átállás, az energiabiztonság erősítése, a védelmi beruházások és az egységes piac mélyítése.

A budapesti fórumon elhangzottak alapján a régió gazdasági kilátásait egyszerre alakítják a felzárkózási modell korlátai, valamint az új beruházási és finanszírozási lehetőségek. A bérek, a termelékenység és a versenyképesség közötti egyensúly, továbbá az energiaátállás és a geopolitikai kockázatok kezelése meghatározó lesz abban, hogy a térség valóban Európa növekedési motorja maradhat-e.

Korábbi cikkünkben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) átalakításáról és a várhatóan megnyíló uniós finanszírozási csatornákról írtunk, amelyek a Helyreállítási Alap és a futó kohéziós programok eszközein keresztül a vállalkozásokhoz juthatnak el. Bemutattuk, hogy a bank a tőkeemelésre támaszkodva új forráskihelyezési programokra készül, és kiemelt szerepet szán a zöld beruházások, az új technológiák és az infrastruktúra (például villamoshálózat-fejlesztés) finanszírozásának.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.