A 2027-es magyar költségvetésnél 281 milliárd forintos kockázatot jelzett az ÁSZ
A 2027-es költségvetés parlamenti vitája úgy indul, hogy az Állami Számvevőszék elfogadja a makrogazdasági alappályát, de több ponton érdemi végrehajtási és bevételi kockázatot azonosít. A testület összesen csaknem 281 milliárd forintnyi bevételi és kiadási bizonytalanságot jelöl meg, miközben a tartalékok elvben fedezetet nyújtanak az esetleges elcsúszásokra.
Kiemelések
- Az Állami Számvevőszék szerint a 2027-es költségvetés makrogazdasági és bevételi oldalán összesen 281 milliárd forintos kockázat jelentkezik.
- Az ÁSZ szerint a jogszabály-módosításokhoz kapcsolódó bevételi hatás 1 372,4 milliárd forint, míg az új adónemeknél jelentős bizonytalanságot jeleztek, főként a szén-dioxid-adó esetében.
- A kockázatok fedezetét a 210 milliárd forintos kormányzati és 85 milliárd forintos gazdaságfejlesztési tartalék biztosíthatja, a hiánycél és államadósság-szabály teljesítése nem veszélyben.
Makropálya és adótervek körüli kockázatok
Az Portfolio beszámolója szerint, amint arról az Állami Számvevőszék állásfoglalása beszámol, a 2027-es költségvetési törvényjavaslat 2,4%-os reál-GDP-növekedéssel és 3,0%-os inflációval számol, ezek a paraméterek összhangban állnak a hazai és nemzetközi intézményi előrejelzésekkel. Az ÁSZ ugyanakkor azt is jelzi, hogy a fogyasztás, a beruházások, a külkereskedelem, a foglalkoztatás, az energiaárak, az árfolyam és az adóztatási végrehajtás területén több feltételezés optimistának tekinthető.A dokumentum szerint a háztartási fogyasztás 4,1%-os, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,7%-os 2027-es bővülésére épülő pálya a vizsgált előrejelzéseknél erősebb. Az ÁSZ szerint a fogyasztási szerkezet változása és az esetlegesen gyengébb kereslet az áfabevételek teljesülését veszélyeztetheti, miközben az EU-forrásokra, alacsonyabb kamatokra és javuló üzleti környezetre épített beruházási fordulatot a magasabb finanszírozási költségek és egyes adóváltozások is fékezhetik.
A számvevőszék az energia- és pénzpiaci feltételezéseknél is óvatosságot kér. A kormány 364,3 forint/euró árfolyammal számol 2027-re, miközben az ÁSZ arra figyelmeztet, hogy 10 forintos forintgyengülés nagyjából 0,7 százalékponttal emeli az államadósság-mutatót, továbbá a Brent- és földgázárak a tervezett szintek fölött járnak 2026 novemberében.
A bevételi oldalon az ÁSZ 95,9 milliárd forintos teljesíthetőségi kockázatot azonosít. A legnagyobb bizonytalanság a bányajáradéknál, a szén-dioxid-adónál, a népegészségügyi termékadónál és a kiskereskedelmi adónál jelenik meg, miközben a tervezett jogszabály-módosításokhoz kötött bevételi hatás összesen 1 372,4 milliárd forint.
Külön figyelmeztetés vonatkozik az új szén-dioxid-adóra, amelynek 25,2 milliárd forintos előirányzatát az ÁSZ nem tudja érdemben értékelni a hiányos dokumentáció miatt. A KATA-bevételeknél a tervezet 238 milliárd forinttal számol, ami csak akkor teljesülhet, ha valóban megvalósul a PM által feltételezett, több mint 100 ezer új belépőre építő adózói létszámbővülés.
A kiskereskedelmi adónál 18,8 milliárd forintos kockázatot becsül a számvevőszék, és ehhez még jogi bizonytalanság is társul. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unió Bírósága előtt viszi tovább az ügyet, mert Magyarország nem igazítja teljesen az adórendszert a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokhoz, így egy esetleges elmarasztaló döntés tovább növelheti a kockázatot.
Az újonnan tervezett, 200 milliárd forintos vagyonadónál az ÁSZ szerint a számítások formálisan megalapozottak, de az alkalmazott adatbázisok és értékelési módszertanok torzíthatják az adóalanyi kört. Emellett az önadózás keretében elvégzendő vagyonértékelés a gyakorlatban is jelentős végrehajtási nehézséget okozhat.
Tartalékok fedezhetik a kiadási bizonytalanságokat
Az ÁSZ a kiadási oldalon 185,1 milliárd forintos kockázatot mutat ki. A legnagyobb tétel a migrációs ügyben kiszabott uniós bírság, ahol a költségvetés 135 milliárd forintos megtakarítással számol arra hivatkozva, hogy a fizetési kötelezettség megszűnik, noha erről még nem születik döntés.A Lakossági Rezsivédelmi Alap 1 159,9 milliárd forintos előirányzatánál az ÁSZ 34 milliárd forintos túllépési kockázatot jelez. A számvevőszék szerint a világpiaci energiaárak erős volatilitása és a földgázfedezettség korlátozott szintje miatt a szeptember végi tervezési állapot egyszeri rögzítése önmagában nem ad elégséges biztonságot.
A gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjánál is jelentős bizonytalanság jelenik meg. A kormány 171 milliárd forinttal számol 2027-re az idei 386 milliárd után, és bár az ÁSZ végül elfogadja az előirányzatot, fenntartja, hogy a szerződésmegszüntetési tárgyalások bizalmas jellege miatt a végső költségvetési hatás továbbra sem látható teljesen tisztán.
A bevételi és kiadási oldalon azonosított kockázatok együtt így nagyjából 281 milliárd forintot tesznek ki. Az ÁSZ szerint ezt elvben fedezheti a 210 milliárd forintos rendkívüli kormányzati tartalék és a 85 milliárd forintos gazdaságfejlesztési tartalék, ugyanakkor a gazdaságfejlesztési keretre más igények is érkeznek, például a beruházásösztönzési támogatásoknál jelentkező 58 milliárd forintos különbözet miatt.
A számvevőszék összegzése szerint a feltárt kockázatok a rendelkezésre álló pufferekkel együtt nem veszélyeztetik a hiánycél és az államadósság-szabály teljesítését. Ugyanakkor azt célszerűnek tartja, hogy az Országgyűlés a zárószavazás előtt kezelje a feltárt problémákat, mert így a tartalékok nagyobb része maradhatna szabadon későbbi makrogazdasági vagy piaci sokkok kivédésére.
Korábban azt néztük meg, hogyan élesíti a 2027-es tervek körüli vita a költségvetési bizalom kérdését a piacon.
Legfrissebb Fiscal Data hírek
- Forex
- Crypto