Magyarország munkaerőpiaci reformokat készít elő a demográfiai nyomás kezelésére

Magyarország munkaerőpiaci reformokat készít elő a demográfiai nyomás kezelésére
Munkaerőpiaci reformok jönnek

Magyarország közel 81 százalékos foglalkoztatottsági rátája uniós összevetésben magas, de a munkaképes korú népesség várható visszaesése további munkaerőpiaci alkalmazkodást sürget. A kormányzat ezért a termelékenység javítására, a bértranszparencia szabályainak előkészítésére és a munkaerő-tartalékok célzottabb bevonására készül.

Kiemelések

  • Magyarország 2027 első harmadában vezeti be a bértranszparencia hazai szabályait, a társadalmi egyeztetés folyamata jövőre indul.
  • A népesség 2050-re 8,5 millióra csökkenhet, egyes régiókban 25-30 százalékos munkaerő-veszteség várható, jelentősen növelve a területi feszültségeket.
  • Az SSC ágazatban dolgozók 21 százaléka külföldi, a munkaerőhiány miatt egyszerűbb, gyorsabb engedélyezési rendszer szükséges a versenyképesség megőrzéséhez.

Szabályozási menetrend és munkaerőpiaci eszközök

A Portfolio.hu tudósítása szerint Nádasné dr. Rab Henriett, a Szociális és Családügyi Minisztérium munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián arról beszél, hogy átfogó munkaügyi változtatásokra van szükség a demográfiai válság ellensúlyozására. A munkáltatók 2027 első harmadában ismerhetik meg a bértranszparencia hazai szabályait, a minisztérium pedig a társadalmi vitára alkalmas tervezet elkészülése után nyilvános fórumokon ismerteti a részleteket.

A tervek között szerepel a területileg szétszórt munkaerő-tartalékok bevonását célzó programok indítása a jövő év elején, miközben a tárca figyeli, hogy a részmunkaidő terjedése valódi rugalmasságot hoz-e, vagy a foglalkoztatás szürkülését jelzi. A bértranszparencia és a platformmunka uniós szabályainak átültetése mellett a munkavédelmi oktatás és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok szerepének erősítését, később pedig a munkajogi szabályok felülvizsgálatát is tervezik.

Tóth G. Csaba, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szerint a népességcsökkenés üteme nem állítható meg, legfeljebb lassítható. Az alapforgatókönyv alapján 2050-ig 8,5 millióra csökkenhet a lakosság száma, miközben a hét régióból négyben 25-30 százalékos visszaesés várható, ami a munkaerő területi eloszlását különösen érzékennyé teszi.

Külföldi munkaerő és vállalati versenyképesség

A konferencia panelbeszélgetésén elhangzik, hogy a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem feltétlenül a magyar dolgozók rovására történik, hanem beruházásokat és hazai munkahelyeket is támogathat. A résztvevők szerint ehhez kiszámíthatóbb szabályozásra, gyorsabb eljárásokra és tudatosabb integrációra van szükség.

Lenk István, az ABSL Hungary elnöke azt mondja, hogy az SSC ágazat 120-130 ezer embert foglalkoztat Magyarországon, és a dolgozók 21 százaléka külföldi. Szerinte a speciális tudású külföldi szakemberek gyors és kiszámítható alkalmazása a magyar munkahelyeket is védi, mert nélkülük a vállalatok más országokba vihetik tevékenységüket.

Kalmár Ákos, a Continental munkaügyi kapcsolatok és munkaügyi sztenderdek Európáért felelős vezetője szerint a cégek jellemzően olyan munkakörökbe keresnek harmadik országbeli dolgozókat, amelyekre tartósan nem találnak magyar jelentkezőt. Hozzáteszi, hogy a vállalatok sokszor csak 2-3 hónapra látnak előre, miközben egy munkavállalási engedély megszerzése akár 8-9 hónapig is eltarthat, ezért egyszerűbb és általánosabb engedélyezési megoldásokra lenne szükség.

Dajnoki Krisztina, a Debreceni Egyetem tudományos dékánhelyettese szerint az integráció feltételeit szervezeti szinten kell megteremteni, mert a nyelvi és kulturális felkészítés hiánya a beilleszkedést és a megtartást is nehezíti. Garab Gábor, az EY partnere úgy látja, hogy Magyarország nemcsak beruházásokért, hanem nemzetközi tehetségekért is versenyez, ezért a munkáltatók elsősorban működő és kiszámítható bevándorlási rendszert várnak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.