A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
A Palantir ismét a figyelem középpontjába került. A vállalat rekordnövekedésről számolt be, bizonyítva, hogy tudja, hogyan lehet pénzt keresni a mesterséges intelligenciával. Története jól illusztrálja, hogyan vált egy egykori hírszerzési alvállalkozóból a világ egyik leginkább beszédtémát képező technológiai vállalata.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A Palantir Technologies az évet egy olyan jelentéssel kezdte, amely szinte minden fontos mutató tekintetében felülmúlta a várakozásokat. Az első negyedévben a vállalat bevétele 85%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és elérte az 1,63 milliárd dollárt. Az elemzők 1,54 milliárd dollárra számítottak. A kiigazított egy részvényre jutó nyereség 0,33 dollár volt, míg a Wall Street 0,28 dollárt jósolt.
A Palantir számára ez nem csupán egy jó negyedév volt. Ez volt a leggyorsabb bevétel-növekedés 2020 óta, amikor a vállalat tőzsdére lépett. A nettó nyereség az év során nagyjából négyszeresére nőtt: 214 millió dollárról 870,5 millió dollárra. 2022 vége óta a Palantir részvényei körülbelül 23-szorosára emelkedtek, elérve a jelenlegi 146 dolláros szintet.
A Palantir amerikai üzletága növekedett a leggyorsabban. Az Egyesült Államokban realizált teljes bevétel 104%-kal nőtt, és elérte az 1,3 milliárd dollárt. A kereskedelmi szegmens, azaz a magánvállalatokkal folytatott együttműködés 133%-kal, 595 millió dollárra nőtt. A kormányzati szegmens is felgyorsult: az amerikai kormányzati ügynökségektől származó bevétel 84%-kal, 687 millió dollárra emelkedett.
A Palantir most arra számít, hogy a 2026-os teljes évi bevétel 7,65–7,66 milliárd dollárra fog emelkedni. Korábbi előrejelzése alacsonyabb volt, körülbelül 7,18–7,2 milliárd dollárra. A második negyedévre a vállalat körülbelül 1,8 milliárd dolláros bevételt vár, míg az elemzők 1,68 milliárd dollárt jósoltak.
Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója nagyon pozitív szavakkal jellemezte az eredményeket. A részvényeseknek írt levelében azt írta, hogy a Palantir pénzügyi teljesítménye ma már „elhalványítja” a történelem szinte minden szoftvercégének eredményeit. Kiemelte a vállalat hatékonyságát is: az egy alkalmazottra jutó éves bevétel elérte az 1,5 millió dollárt. Karp szerint a Palantirnak csak körülbelül 70 értékesítője van.
Nem chatbot, hanem irányítási rendszer
A Palantirt gyakran AI-vállalatnak nevezik, de ez nem teljesen pontos. Nem igazán lehet összehasonlítani az OpenAI-jal, az Anthropic-kal vagy más nagy nyelvi modellek fejlesztőivel. A Palantir nem arra törekszik, hogy megnyerje a legokosabb chatbot versenyét. Célja más: egy nagy szervezet adatait összegyűjteni, összekapcsolni a munkafolyamataival, és az AI-t konkrét döntések meghozatalához hasznosítani.
Ezt a legegyszerűbben egy példával lehet elmagyarázni. Egy nagyvállalatnál az adatok tucatnyi különböző rendszerben tárolódhatnak: az értékesítés az egyikben, a raktárak a másikban, a logisztika külön, a pénzügyek külön, a szerződések pedig valahol máshol. Emiatt a vezetők késéssel látják a teljes képet, és gyakran hiányos információk alapján hoznak döntéseket. A Palantir ezeket az adatokat egy működő rendszerbe hozza, ahol a felhasználók nemcsak jelentéseket tekinthetnek meg, hanem intézkedéseket is indíthatnak.
Ehhez a vállalat fejleszti mesterséges intelligencia platformját, az AIP-t. A platform összekapcsolódik az ügyfél adataival és működésével, és lehetővé teszi a mesterséges intelligencia ügynökök használatát a valós üzleti folyamatokon belül. Például egy ügynök nem csupán kérdésekre tud válaszolni. Ellenőrizheti a készletet, azonosíthatja a szállítási lánc problémáit, javasolhat lehetséges megoldásokat, és megmutathatja, kinek kell megtennie a következő lépést.
Ezért különbözik a Palantir azoktól a vállalatoktól, amelyek a mesterséges intelligenciát külön eszközként értékesítik üzenetküldéshez, kereséshez vagy szöveggeneráláshoz. A Palantir olyan rendszert értékesít, amely az ügyfél munkájának részévé válik. Ezért lehet terméke hasznos egy hadsereg, egy minisztérium, egy autógyártó vagy egy repülőgépgyártó számára. A legutóbbi negyedévben a Palantir bejelentette, hogy megállapodást kötött az Airbus-szal, a Bain-nel, a GE Aerospace-szal és a Stellantis-szal. Egy másik példa egy 300 millió dolláros megállapodás az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumával: a Palantir várhatóan segít a gazdáknak megbirkózni a növekvő költségekkel azáltal, hogy az adatokat egy rendszerbe gyűjti, írta a CNBC.
A Palantirnek van még egy fontos jellemzője: a helyszínen dolgozó mérnökök. Ezeket a mérnököket a vállalat közvetlenül az ügyfélhez küldi. Nem egyszerűen eladnak egy licencet, majd távoznak. A szervezeten belül dolgoznak, tanulmányozzák az adatokat, és megoldást dolgoznak ki egy konkrét feladatra. Más szereplők is elkezdték másolni ezt a modellt: az OpenAI és az Anthropic is olyan vállalati részlegeket fejleszt, ahol a mérnökök beépülnek az ügyfelek csapataiba.
A Palantir népszerűsége nem csupán a vállalatokkal folytatott üzleti tevékenysége miatt növekszik. A vállalat egy olyan téma középpontjába került, amely különösen fontos lett az Egyesült Államok számára: hogyan lehet az AI-t felhasználni a védelemben, a hírszerzésben és a kormányzati irányításban. A Palantir történelmileg is közel állt ehhez a piachoz. Korai befektetője az In-Q-Tel, a CIA befektetési részlege volt, és hosszú ideig legnagyobb ügyfelei az amerikai kormányzati ügynökségek és a hadsereg voltak. Ez a kapcsolat még szorosabbá vált: tavaly a Palantir közel 900 millió dollár értékű szerződést kötött a Pentagonnal, korábban pedig a vállalat egy 10 évre szóló, akár 10 milliárd dollár értékű szerződést kapott az amerikai hadseregtől.
Pontosan hogyan segíti a vállalat a hadsereget? Az egyik legfontosabb példa a Maven Smart System. Ez egy digitális missziókezelő platform, amelyet az amerikai katonák használnak. Különböző forrásokból gyűjt adatokat, digitális térképet jelenít meg a harctérről, segít a célpontok gyorsabb azonosításában, és összeköti azokat a rendelkezésre álló fegyverrendszerekkel. A Pentagon azt tervezi, hogy a Maven-t beépíti hosszú távú katonai infrastruktúrájába. A Bloomberg szerint a Maven-t már az összes amerikai regionális parancsnokságon használják, és az Irán elleni műveletekben is alkalmazzák.
Ezért a Palantir vezetése másképp beszél a mesterséges intelligenciáról, mint sok más technológiai vállalat. Shyam Sankar technológiai igazgató szerint az iráni háború az első olyan jelentős konfliktusként vonulhat be a történelembe, amelyben a mesterséges intelligencia központi szerepet játszott. Alex Karp is nyíltan összekapcsolja a Palantirt az amerikai védelemmel: szerinte, ha a vállalat úgy véli, hogy az amerikai katonák veszélyben vannak, akkor minden erőforrását ennek a feladatnak szenteli.
A Palantir nem azért vált az AI-boom egyik fő szereplőjévé, mert egyszerűen csak mesterséges intelligenciát adott hozzá egy régi termékhez. Hanem azért, mert olyan ponton találta magát, ahol több jelentős trend is összefutott: a növekvő védelmi kiadások, a kormányzati igény a gyors adatelemzésre, a vállalatok vágya az AI valós műveletekben való felhasználására, valamint a befektetők érdeklődése azok iránt a vállalatok iránt, amelyek már tudják, hogyan lehet pénzt keresni ezzel a technológiával. Egy negyedév alatt a Palantir nettó bevétele csaknem négyszeresére nőtt, míg piaci kapitalizációja a százmilliárd dolláros tartományba emelkedett. Éppen ezért a vállalat jelensége nem csupán a nagy szerződésekről és a védelmi kapcsolatokról szól, hanem arról is, hogyan sikerült az AI-t nyereséges üzletté alakítania a hadsereg, a kormány és a nagyvállalatok számára.