A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
A német fémipari dolgozók 2026. november 1-jén sztrájkba léptek, miután az IG Metall 5%-os béremelést követelt 3,7 millió munkavállaló számára. A szakszervezet ereje engedményekre kényszerítheti a munkáltatókat, ez azonban tovább szűkíti a profitmarzsokat. Képes-e a német fém- és elektrotechnikai ipar elviselni a magasabb munkaerőköltségeket anélkül, hogy súlyos válságba kerülne?
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A figyelmeztető akciók a Thyssenkrupp rasselsteini bádoggyárában, a müncheni RF 360/Qualcommnál, valamint öntödékben és hengerművekben kezdődtek. A szakszervezet több mint 2 000 vállalatra terjesztené ki a sztrájkot. A szakszervezeti tagok szerint az infláció továbbra is 2,5–3% körül alakul, és sokan reálbérveszteséget szenvednek el. A munkáltatók a magas energiaköltségek, a gyenge kereslet és az „ipartalanodás” megállításának szükségessége miatt nem akarják elfogadni követeléseiket.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A magasabb munkaerőköltségek ezért ronthatják a német iparágak versenyképességét. A német feldolgozóiparban az óránkénti munkaerőköltség 45–55 euró, ami több uniós országénál, illetve egyes területeken az amerikainál is magasabb. Az elhúzódó sztrájkok megzavarhatják a just-in-time ellátási láncokat, és rövid távon növelhetik a termeléskiesést. Felgyorsíthatják a rövidített munkaidő bevezetéséről és a termelés áthelyezéséről szóló döntéseket. A magasabb reálbérek élénkítenék a lakossági fogyasztást, de csak akkor, ha a vállalatok meg tudják őrizni a foglalkoztatás jelenlegi szintjét.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A német egységnyi munkaerőköltségek jelentősen befolyásolják az euróövezeten belüli versenyképességet. Ha a német bérek a termelékenység arányos növekedése nélkül emelkednek, az alacsonyabb költségű uniós helyszínek vonzóbbá válnak a befektetők számára. Ezzel egyidejűleg a német ipari kereslet gyengülése csökkenti az uniós beszállítók megrendeléseit. Ez kedvezőtlenül hathat az euróövezeti feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexekre (PMI). A konfliktus középpontjában az áll, hogyan lehet egyensúlyt teremteni Európa legnagyobb gazdaságában a vásárlóerő védelme és az export ösztönzése között.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A felhőszolgáltatási óriások és az elektrifikációba, illetve a védelmi iparba beruházó vállalatok is figyelemmel kísérik a német tárgyalásokat. Egyes befektetők a tőkekiadások stabilabb vagy alacsonyabb költségű országokba irányítását részesíthetik előnyben. Ezzel szemben egy olyan megállapodás, amely megőrzi a vásárlóerőt és fenntartja a versenyképességet, támogatná a belföldi és a nemzetközi keresletet.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
Ha fokozódnak a sztrájkok, a németországi termeléskiesés tovább nő, és a hatás az európai, illetve globális ellátási láncokon keresztül is továbbgyűrűzik. Ha a végül létrejövő megállapodás magasabb munkaerőköltségeket eredményez, hosszabb távon az ipartalanodás és a beruházások visszaesése jelenthet kockázatot. A kimenetel megmutatja, hogy Európa meghatározó ipari gazdasága képes-e leküzdeni ezt a kihívást, és versenyképes maradni a globális piacon. A bizonytalanság azonban még hónapokig elhúzódhat, megnehezítve a konfliktus valamennyi érintett számára kedvező rendezését.