Magyarország költségvetési hiánya mélyül februárban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország költségvetési hiánya februárban

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

23.03.2026

Magyarország költségvetési hiánya mélyül februárban — Rekord februári hiány

A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn közzétett részletes februári adatai szerint a 2026-os költségvetés az év elején rendkívül nagy hiánnyal fut, miután a második havi deficit 2139 milliárd forintot ér el, ami az elmúlt 25 év egyik legnagyobb februári elcsúszása. A részletes kimutatás alapján a kiadási oldal megugrása a fő ok, miközben a bevételek ugyan emelkednek, de ez nem ellensúlyozza a költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok és a társadalombiztosítási alapok többletterheit. A következő fontos állapotjelentés a minisztérium publikációs naptára szerint április 10-én várható, amikor a márciusi előzetes egyenleg is megjelenik.

Kiemelések

Az állam februári kiadásai 5527 milliárd forintra nőnek, 17,9%-kal haladják meg az előző évi szintet, főként személyi és szociális juttatások miatt.
A központi alrendszer bevételei 11,7%-kal 3388 milliárd forintra nőnek, de a fogyasztási adók összesen 5,3%-kal, az áfabevételek közel 7%-kal csökkennek.
A gyorsan növekvő kiadások és a vártnál gyengébb fogyasztási adókból származó bevételek együtt kockázatot jelentenek a költségvetési hiánycél teljesítésére a következő hónapokban.

Kiadási nyomás a februári adatokban

Az állam februárban, az önkormányzatok nélkül számolva, 5527 milliárd forintot költ céljaira, ami 17,9%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A legnagyobb megugrás a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok során látszik, ahol együtt mintegy 600 milliárd forintos többletkiadás jelenik meg. Ezek a tételek 1671 milliárd forintra nőnek az előző évi 1071 milliárd forintról.

Az NGM tájékoztatója szerint a költségvetési szervek első kéthavi kiadásának jelentős részét a személyi juttatások és a munkaadói terhek adják. Ebben szerepel a fegyveres és rendvédelmi szerveknek kifizetett 2026-os szolgálati juttatás, a fegyverpénz is. Emellett nő a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása, a normatív finanszírozás, a turisztikai fejlesztések és a közúthálózat fenntartásának költsége is.

További jelentős növekedés látszik a közösségi közlekedés támogatásánál, a közüzemi szolgáltatásoknál és a lakástámogatásoknál. A társadalombiztosítási alapok kiadásai is 16%-kal emelkednek, részben a nyugdíjkifizetések miatt. A nyugellátások megugrását a megemelt 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részletének folyósítása hajtja, miközben a kamatkiadások érdemben csökkennek az inflációkövető lakossági állampapírok alacsonyabb kamatterhe miatt.

Bevételi növekedés, gyenge fogyasztási adók

A központi alrendszer bevételei februárban 3388 milliárd forintra emelkednek az egy évvel korábbi 3034 milliárd forintról, ami 11,7%-os növekedés. Ez az ütem azonban nem bizonyul elégségesnek a kiadási oldal elszállásának ellensúlyozására. Különösen feltűnő, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései csak mérsékelten bővülnek.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók összességében 5,3%-kal csökkennek, ezen belül az áfabevételek közel 7%-kal esnek vissza februárban. A cikkben ismertetett táblázatok szerint a bruttó áfa-befizetések enyhén csökkennek, miközben a kiutalások nőnek, így a nettó bevétel gyengébb lesz. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert az inflációs és kiskereskedelmi adatok alapján inkább további áfabevétel-növekedésre lehetne számítani.

A lakossági befizetések ezzel szemben 9,2%-kal nőnek 429 milliárd forintra. Az NGM szerint ebben az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések is szerepet játszanak. A társadalombiztosítási alapoknál a szociális hozzájárulási adó és a járulékbevételek is erősen emelkednek, ami részben tompítja a fogyasztási adók gyengélkedését.

Áprilisi adatközlés és költségvetési kockázatok

A jelenlegi publikációs naptár szerint április 10-én jelenik meg a költségvetés márciusi egyenlegéről szóló előzetes tájékoztató. Ez azért lesz kiemelt jelentőségű, mert a teljes első negyedév állapotáról ad képet, így pontosabban látszik majd, hogy a februári hiány egyszeri vagy tartós folyamatok eredménye. A költségvetési pálya megítélése szempontjából ez kulcsfontosságú jelzés a piac és a döntéshozók számára.

A mostani februári szerkezet alapján a fő kockázatot a gyorsan emelkedő állami kiadások és a vártnál gyengébb fogyasztási adóbevételek együttese jelenti. Ha ez a kombináció a következő hónapokban is fennmarad, az növelheti a finanszírozási és hiánycél teljesítési nyomást. A kamatkiadások csökkenése jelenleg enyhíti a terheket, de önmagában nem ellensúlyozza a költségvetés más területein jelentkező többletkiadásokat.

Korábban beszámoltunk a magyar állampapírpiaci hozamgörbe érdemi emelkedéséről, amely több lejáraton is gyors átárazódást hozott, miközben a forint egyidejűleg erősödött. Akkori elemzésünk szerint a mozgást főként belföldi tényezők és spekulációk hajthatták, és a pénzpiaci árazások (FRA-kontraktusok) a kamatvárakozások éles fordulatát jelezték.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?