Magyar vétókockázat késleltetheti az uniós költségvetési megállapodást
A Politicónak adott nyilatkozatában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter azt jelzi, hogy Magyarország nem látja szükségesnek a 2026 végéig történő megállapodást az unió következő többéves pénzügyi keretéről, ha a kormány megnyeri a választásokat. A tét az EU mintegy 1800 milliárd eurós költségvetési csomagja, miközben Brüsszelben attól tartanak, hogy a jogállamisági feltételek körüli vita elhúzódó blokkoláshoz vezet. Az ügy időzítését az is érzékennyé teszi, hogy 2027-ben francia elnökválasztás következik, ami tovább szűkítheti a politikai mozgásteret.
Kiemelések
- Az Európai Bizottság a jogállamisági feltételeket a teljes uniós költségvetésre, így a kohéziós és agrártámogatásokra is kiterjesztené, jelentősen szigorítva az eddigi rendszert.
- Magyarország számára a tervezett új rendszer akár 37,7 milliárd euró, 2028–2034 közötti uniós forrás elvesztését kockáztatja, miközben jelenleg is 17 milliárd eurót fagyasztottak be.
- A 2027-es francia elnökválasztás és Friedrich Merz német kancellár nyilatkozata növelik a költségvetési alku bizonytalanságát, elhúzódó döntési folyamattal fenyegetve az EU-t.
Jogállamisági feltételek és a tárgyalási menetrend
A vita középpontjában az áll, hogy az Európai Bizottság az új költségvetésben a jogállamisági feltételrendszert a teljes kifizetési keretösszegre ki akarja terjeszteni. Ez a jelenlegi ciklushoz képest érdemi változást jelent, mert most a mechanizmus csak egyes szakpolitikai területekre vonatkozik. Az új megközelítés alapján nemcsak a kohéziós források, hanem az agrártámogatások is érintetté válnának.
Bóka János a lapnak arról beszél, hogy időnyomást Budapest nem érzékel. A miniszter szerint, ha a kormány megnyeri a választásokat, nincs szükség arra, hogy 2026 végéig áterőltessék a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást. Ez a hozzáállás növeli annak kockázatát, hogy az egyhangúságot igénylő döntés elhúzódik.
Magyar forráskockázat és uniós politikai nyomás
Magyar szempontból a tervezett szabályozás különösen nagy pénzügyi következménnyel járhat. A cikk szerint a 2028 és 2034 közötti időszakra járó 37,7 milliárd eurós keret gyakorlatilag teljes egészében veszélybe kerülhet, ha a feltételrendszer változatlan formában lép életbe. Ehhez társul, hogy a jelenlegi büdzséből jogállamisági aggályok miatt már 17 milliárd euró befagyasztása van érvényben.
A magyar álláspont szerint ilyen feltételek mellett nincs gazdasági és politikai indok egy új költségvetés támogatására. Bóka János ezt úgy fogalmazza meg, hogy ha reális esély van arra, hogy az ország egyáltalán nem jut uniós forrásokhoz, akkor nem világos, miért fogadna el egy ilyen büdzsét. Ez a logika a költségvetési alku egyik legfontosabb akadályává válik.
Francia és német tényezők növelik a bizonytalanságot
Az unió számára az időzítés azért is fontos, mert 2027 áprilisában francia elnökválasztást tartanak. Ha ott egy EU-kritikus vezetés kerül hatalomra, az további évekre megnehezítheti a konszenzust igénylő költségvetési döntést. Brüsszelben ezért a mostani tárgyalási ablakot stratégiai jelentőségűnek tekintik.
A bizonytalanságot erősíti, hogy Friedrich Merz német kancellár szerdán maga is kétségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy még idén le lehet zárni a tárgyalásokat. Ez arra utal, hogy a politikai ellenállás már most túlmutat egyetlen tagállam pozícióján. A költségvetési vita így nemcsak jogállamisági, hanem szélesebb intézményi és időzítési kockázattá válik az EU számára.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a térség agrárminiszterei közös nyilatkozatban tiltakoztak az uniós agrártámogatások csökkentése és politikai feltételekhez kötése ellen. A budapesti egyeztetésen azt hangsúlyozták, hogy a források szűkítése és a szabályok átalakítása az élelmezésbiztonságot, a termelői jövedelmeket és az EU mezőgazdaságának versenyképességét is kockáztatná.
Legfrissebb Public Safety hírek
- Forex
- Crypto