KSH-adatrevízió új kockázatokat jelez a szegénységi statisztikákban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
KSH-adatrevízió és szegénység

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Piaci hangok

Brókerhírek

Szabályozói hírek

Dan Blystone

31.03.2026

KSH-adatrevízió új kockázatokat jelez a szegénységi statisztikákban — Új kockázatok a KSH-nál

A VálaszOnline friss cikke alapján a Központi Statisztikai Hivatal tavaly szeptemberben bejelentett adatrevíziója csak részben kezeli a korábban feltárt hibákat, miközben a módosítások a háztartások jövedelmi adatait széles körben átírják. A cikkben ismertetett kutatói vizsgálat szerint a változtatások nem pusztán technikai korrekciót jelentenek, hanem a jövedelmi szegénység mérésének megbízhatóságát is érintik. Ez azért bír szakpolitikai jelentőséggel, mert a szegénységcsökkentő döntések ilyen adatbázisokra épülnek.

Kiemelések

A KSH-adatrevízió a 2018 utáni években megszüntette a szegénységi küszöb körüli torlódásokat, de több korábbi adatminőségi torzulást érintetlenül hagyott.
A 2023-as minta szerint mintegy ezer foglalkoztatott munkajövedelme nullára változott, 2021-ben viszont az alkalmazottak 37 százalékának statisztikai bére 22 százalékkal nőtt.
A jövedelmi adatok jelentős változásai gyengítik a szegénységi mutatók összehasonlíthatóságát, ami társadalompolitikai és költségvetési döntésekre is negatívan hathat.

Részleges korrekció, tartós adatminőségi gondok

A cikk szerint a kutatók, Tátrai Annamária, Gábos András, Huszár Ákos, Krekó Judit és Tomka Zsófia, a felülvizsgált adatok részletes elemzése után arra jutnak, hogy egyes korábban azonosított anomáliák valóban eltűnnek. Megszűnik például a szegénységi küszöb körüli jövedelemtorlódás, és gyakorlatilag eltűnnek a magyar adórendszerben nem értelmezhető negatív adó- és járulékértékek is. Ugyanakkor a revízió nem terjed ki a teljes problémás időszakra, mert csak a 2018 utáni éveket javítják, így több korábbi torzulás érintetlen marad.

A beszámoló szerint a korrekció több korábban ismert adatminőségi problémát nem old meg, sőt egyes esetekben újakat is létrehoz. A kutatók szerint a hivatalos kommunikációban jelzett finomhangolásnál jóval nagyobb változás történik, mivel szinte minden háztartás jövedelme módosul. Ez a minta a statisztikai rendszer belső következetességével kapcsolatban is új kérdéseket vet fel.

Munkajövedelmek, támogatások és nyugdíjak körüli eltérések

A VálaszOnline által kiemelt példák között szerepel, hogy a több mint 8000 megkérdezett foglalkoztatott közül mintegy ezer embernek teljesen eltűnik a 2023-as keresete a revízió után. E csoport korábban átlagosan évi 3378 euró munkajövedelemmel szerepel, a javított adatbázisban viszont nulla jelenik meg. A cikk szerint 2021-ben az alkalmazottak 37 százalékának egységesen 22 százalékkal emelik meg a bérét a statisztikában.

További kirívó példa, hogy 2019-ben az adatok szerint minden ötödik alkalmazott havi 8000 forint vagy annál alacsonyabb keresettel szerepel. A családtámogatásokban részesülők aránya 2022-ben a korrekció hatására egyetlen évre drasztikusan visszaesik. A kutatók 634 olyan idős embert is találnak, akiknek a nyugdíja a revízió során a kilencszeresére nő.

Statisztikai hitelesség és szakpolitikai következmények

A cikkben ismertetett megmagyarázhatatlan mintázatok azt jelzik, hogy a revízió lefolytatásának módja önmagában is vizsgálatot indokolhat. Ha a jövedelmi adatok ilyen mértékben változnak, az a szegénységi mutatók összehasonlíthatóságát és követhetőségét is gyengíti. Ez különösen fontos a társadalompolitikai és költségvetési döntéshozatal szempontjából.

A jövedelmi szegénység statisztikái nemcsak kutatási célokat szolgálnak, hanem a támogatási rendszerek és felzárkóztatási programok alapjául is szolgálnak. Ha az adatbázis megbízhatósága kérdéses, az a célzott intézkedések hatékonyságát is rontja. A cikk következtetése szerint így a probléma nem szűnik meg, hanem más formában marad fenn a magyar statisztikai rendszerben.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a januári országos bérnövekedési adatot jelentősen torzította a fegyveres testületek egyszeri, hathavi juttatása, ezért a kiugró bruttó átlagbér-emelkedés helyett a rendkívüli kifizetés kiszűrésével jóval mérsékeltebb ütem adódott. Akkor azt is kiemeltük, hogy a nettó keresetek és a reálbérek alakulását az infláció mellett az adókedvezmények és a minimálbér-emelés is érdemben befolyásolta, így a „tiszta” trendek megítéléséhez a torzító tételek leválasztása kulcsfontosságú.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?