Az MNNSz reformcsomagot vázol fel a lakossági napelemek és az áramtarifák átalakítására Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
MNNSz napelemes reform Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

05.04.2026

Az MNNSz reformcsomagot vázol fel a lakossági napelemek és az áramtarifák átalakítására Magyarországon — MNNSz energetikai reform

Az MNNSz elnöke, Kiss Ernő egy konferencián ismerteti a 2026 és 2030 közötti időszakra kidolgozott energetikai reformprogramot, amely a szervezet közlése szerint a Tisza Párt felkérésére készül, és további szakmai javaslatokra is nyitott. A program a magyar villamosenergia-rendszer szerkezeti gondjaira reagál, köztük a negatív áramáras időszakok szaporodására, a naperőművi többlet exportkényszerére és a tárolói kapacitások hiányára. A szövetség szerint a cél egy versenyképesebb és energiafüggetlenebb rendszer kialakítása, különös tekintettel a napenergia-iparra.

Kiemelések

Az MNNSz reformcsomagja javasolja a háromfázisú kötelezettség eltörlését, az egyfázisú kapacitáshatár 5–8 kilowattra emelését, valamint a bruttó elszámolás helyett piaci alapú árazást és a szaldóelszámolás visszaállítását a 2024. január 1. előtt telepített lakossági napelemes rendszerekre.
A program sürgeti az energiatárolási kapacitás gyors bővítését a jelenlegi, 2030-ig tervezett 1 gigawattos stratégia helyett, Robin Hood-adó eltörlését, valamint a KÁT tarifa inflációkövető emelésének visszaállítását, hogy elkerüljék a termelők 20 százalékos veszteségét 2025-től.
Az MNNSz szerint a napenergia-ipar 2024-ben 47–62 ezer embernek ad munkát, miközben 110 támogatási beruházásnál teljes visszafizetési kötelezettséget írtak elő, ezért kiszámíthatóbb és szakmai alapú szabályozást sürgetnek.

Lakossági napelemes szabályok 2026 és 2030 között

A program a háztartási méretű kiserőművek piacán több, a szövetség által magyar sajátosságnak nevezett előírás eltörlését vagy enyhítését sürgeti. Az MNNSz elsőként a lakossági háromfázisú kötelezettség megszüntetését javasolja, valamint azt, hogy az egy fázison engedélyezett 2,5 kilowattos határ 5 és 8 kilowatt közé emelkedjen. Kiss Ernő szerint a jelenlegi mérőhely-szabványosítási költség nagyjából 600 ezer forint, ezért ennek a feltételnek az eltörlése is szerepel a csomagban.

A javaslatok között van a tűzeseti leválasztó kötelező beépítésének és a lakossági adatszolgáltatási kötelezettségnek a megszüntetése is. A szövetség emellett a betáplálási korlátozású területeken alkalmazott, fázisonkénti betáplálást visszamenőleg büntető szolgáltatói gyakorlat leállítását, az adminisztratív akadályok csökkentését és a hosszú ügyintézési idők rövidítését is szorgalmazza. A program szerint az elosztókat szankcionálhatóvá kell tenni, ha túllépik a határidőket.

Az MNNSz a bruttó elszámolás reformját is szükségesnek tartja, és az 5 forint per kilowattórás betáplálási tarifa helyett piaci alapú, méltányos árazást akar. A szervezet támogatja az energiamérleg alapú elszámolás visszaállítását, valamint a fázisonkénti elszámolás megszüntetését. A már jogosultságot szerzett, 2024. január 1. előtt telepített rendszereknél a szaldóelszámolás visszaállítását is javasolja, úgy, hogy ez a forma csak 2024. január 1. után tíz évvel szűnjön meg.

Tárolás, vállalati beruházások és piaci reformok

A reformprogram szerint a magyar rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy márciustól októberig naponta órákon át akár 2500 megawatt naperőművi teljesítményt kell exportálni a belföldi kereslet és a tárolói kapacitások hiánya miatt. A szövetség úgy látja, hogy az energiatárolás gyors bővítése enyhítené a negatív áras időszakokat és javítaná a rendszer optimalizációját. A jelenlegi stratégia 2030-ig 1 gigawatt tárolói kapacitással számol, miközben a régiós országok ennél nagyobb bővítéseket terveznek.

A vállalati saját célú naperőművek esetében az MNNSz a csatlakozási engedélyek érvényességének meghosszabbítását és az építési, elhelyezési korlátozások enyhítését javasolja. A szervezet fontosnak nevezi a Magyarországnak járó EU-források lehívását, hogy azokból vállalati energiatermelést, energiatárolást, energiaközösségeket és PPA szerződéseket lehessen támogatni. A csomag emellett a megújulóenergia-termelőkre vonatkozó Robin Hood-adó eltörlését is indítványozza.

A KÁT és a MeTáR rendszerek átalakítása szintén része a programnak. A szövetség visszaállítaná a KÁT tarifa inflációkövető emelését, mert becslése szerint annak 2025 eleji eltörlése mintegy 20 százalékos veszteséget okoz a termelőknek. A kereskedelmi célú erőműveknél kiszámítható, transzparens kapacitásaukciókat, a tárolók finanszírozhatóságát javító garanciaalapot, valamint az agrofotovoltaikus rendszerekhez szükséges szabályozás megteremtését is sürgeti.

Magyarországi iparági hatások és foglalkoztatási tét

A szövetség értékelése szerint Magyarország a napelemes villamosenergia hazai termelésen belüli arányában világelső, 29 százalékos mutatóval, miközben a teljes megújulóenergia-hasznosításban az EU sereghajtói között van. Ez a kettősség az MNNSz szerint arra utal, hogy a szabályozási környezet és az energiapolitikai döntések nem támogatják kellő következetességgel a piac fejlődését. A szervezet azt is állítja, hogy az energiaszektor működését sok esetben nem szakmai alapú döntések formálják.

Kiss Ernő előadásában arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar napenergia-ipar a SolarPower Europe jelentése szerint 2024-ben 47 ezer embernek ad munkát, más forrás szerint pedig 62 ezernek. A javasolt változtatások ezért nemcsak szabályozási, hanem foglalkoztatási és beruházási kérdésként is megjelennek. A szövetség szerint a cél az, hogy a piac inkább a működő, munkahelyteremtő kkv-kat és nagyvállalatokat ösztönözze, ne a torz támogatási szerkezetből profitáló szereplőket.

A program végén a szervezet a támogatási szabálytalansági eljárások emelkedő számára is kitér. Az MNNSz közlése szerint 110 olyan beruházást azonosít, ahol a tényleges megvalósulás ellenére teljes támogatás-visszafizetési kötelezettséget írnak elő. A szövetség ezért pártpolitikától független vizsgálatokat és kiszámíthatóbb beruházási környezetet sürget a magyar napenergia-piacon.

Korábban beszámoltunk a söptei hibrid erőmű beruházásáról, amely a napelemes termelést hosszú időtartamú energiatárolással kapcsolja össze. Cikkünk bemutatta a Vanadium Redox Flow alapú tároló technológiát és azt, hogy az ilyen megoldások hogyan javíthatják a hálózati rugalmasságot és a napenergia időjárásfüggéséből adódó kiegyenlítést.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?