Brüsszel uniós forrásértékelési reformot készít elő, kritikák szerint a rendszer a mennyiséget mérheti a hatás helyett

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Uniós forrásértékelési reform

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

3 órával ezelőtt

Brüsszel uniós forrásértékelési reformot készít elő, kritikák szerint a rendszer a mennyiséget mérheti a hatás helyett — Uniós forrásreform viták

Az Európai Bizottság a következő többéves pénzügyi keretben egyszerűsítené az uniós alapok rendszerét, és a kifizetések megítélésében nagyobb súlyt adna a teljesítményértékelésnek. A tervezett modell célja a hatékonyabb és rugalmasabb felhasználás, bírálói szerint azonban a javasolt mutatók inkább a könnyen számszerűsíthető aktivitást, mintsem a tényleges gazdasági, környezeti és társadalmi hatást tükrözik.

Kiemelések

Az Európai Bizottság az új MFF-ben a források elosztását teljesítménymutatókhoz kötné, amelyek túlnyomó részt mennyiségi kritériumokon alapulnak.
A kritika szerint a javaslat veszélyeztetheti a zöld átállást, mert forrásokat irányíthat fennmaradó szennyező ágazatokhoz, miközben növeli a versenytorzítás kockázatát.
Az EU másfél millió támogatott projektje miatt nő a hatékonysági és visszaélési kockázat, miközben az addicionalitás elve gyakran nem teljesül.

Az új költségvetési keret mérési logikája

A Portfolio elemzése szerint az Európai Bizottság az új MFF keretében a tagállamok és régiók által kezelt alapokat egyetlen stratégiába integrálná, amelynek középpontjában a kohéziós és az agrárpolitika áll. A rendszert egyszerűsített, országonként kialakított Nemzeti és Regionális Partnerségi Terveken keresztül valósítanák meg, miközben a teljesítményértékelés válik a forráselosztás egyik központi rendezőelvévé.

A kritika szerint a javasolt mutatók többsége mennyiségi jellegű, például a támogatott vállalatok száma, a létrehozott munkahelyek mennyisége vagy az elfogadott törvények száma. Ezek az adatok jól használhatók adminisztratív kimutatásokban, de korlátozottan mutatják meg, hogy a támogatások ténylegesen javítják-e a versenyképességet, a környezeti teljesítményt vagy a társadalmi jólétet.

A szöveg szerint a támogatott cégek magas száma önmagában nem bizonyít érdemi fejlődést, sőt arra is utalhat, hogy a források torzítják a piaci versenyt. A munkahelyteremtés puszta számbavétele pedig nem ad képet az állások minőségéről, fenntarthatóságáról, illetve arról sem, hogy az új pozíciók nem vonnak-e el munkaerőt más, támogatás nélkül is hatékonyan működő vállalkozásoktól.

Környezeti és ellenőrzési kockázatok

A bírálat szerint a rendelettervezet környezetvédelmi szempontból is kockázatokat hordoz, mert a források olyan ágazatokhoz is eljuthatnak, amelyek jelenleg is jelentős szennyezők. Ez a megközelítés a zöld átállás ösztönzése helyett akár magas kibocsátású üzleti modellek fennmaradását is támogathatja, miközben az érintett iparágaknak az uniós és nemzeti klímacélok miatt már alkalmazkodniuk kellene a szigorúbb előírásokhoz.

A cikk emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU-s költségvetés mérete önmagában nehezíti a hatékony felügyeletet. A korábbi költségvetési ciklusban az EU mintegy másfél millió projektet támogatott, ami a bírálat szerint növeli a nem hatékony költések, a túlárazás és a visszaélésszerű felhasználás kockázatát.

Kérdéses marad az addicionalitás elvének érvényesülése is, vagyis hogy egyes beruházások megvalósultak volna-e uniós támogatás nélkül is. A szöveg szerint még a sikeres egyedi projektek sem garantálják automatikusan, hogy országos vagy uniós szinten is érzékelhető előrelépés történik.

A Levegő Munkacsoport ezért olyan modellt javasol, amely részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz gyakorlatára épül. Ebben a kifizetéseket nem az egyes projektek számszerű eredményeihez, hanem tagállami szinten meghatározott reformok és mérföldkövek teljesítéséhez kötnék, ami a javaslat szerint erősebb számonkérhetőséget és közvetlenebb kapcsolatot teremtene a finanszírozás és a szakpolitikai célok között.

Korábbi cikkünkben az Arachne+ kockázatelemző rendszer kötelező alkalmazásáról és a tervezett szigorúbb adatfeltöltési, illetve ellenőrzési rendről írtunk az uniós támogatások – főként az agrártámogatások – kifizetése előtt. Bemutattuk, hogy a rendszeres és teljes adatszolgáltatás, valamint az összeférhetetlenségi eljárások egységesítése a magyar hozzáférés egyik kulcsfeltétele az uniós, köztük a helyreállítási alap forrásaihoz.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?