Magyarország euróvárakozása erősítheti a forintpiacot

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Euróvárakozás és forintpiac

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

15.04.2026

Magyarország euróvárakozása erősítheti a forintpiacot — Erősödhet a forintpiac

Zsiday Viktor írása szerint a magyar piacokon olyan várakozás épül, hogy Magyarország belátható időn belül csatlakozik az euróövezethez, és ez már most befolyásolja a forint és az állampapírok megítélését. A Portfolio.hu által közölt szövegben a befektető azt hangsúlyozza, hogy a korábbi eurócsatlakozások előtt a nemzeti devizák jellemzően stabilak maradtak vagy felértékelődtek. Ez szerinte a magyar eszközök iránti tőkebeáramlás egyik fő magyarázata, miközben a folyamatot két jelentős külső kockázat is terheli.

Kiemelések

A piaci konszenzus szerint Magyarország 5-7 éven belül az euróövezet tagja lehet, így a forintos állampapírhozamok 2028-2029-re az eurós kamatszintek közelébe süllyedhetnek.
A várakozások alapján jelentős árfolyamnyereség érhető el a most 6% körüli kamatszint mellett vásárolt hosszú lejáratú forintos állampapírokkal, mivel a finanszírozási költségek évente több százmilliárd forinttal csökkenhetnek.
A kedvező forintpiaci folyamatokat rövid távon hátráltathatja egy globális olajválság vagy a nemzetközi kötvénypiacokon az államadóssággal szembeni növekvő befektetői bizalmatlanság.

Eurócsatlakozási várakozás és hozamkilátások

Zsiday szerint a piacokat nem politikai szimpátia, hanem az a feltételezés vezeti, hogy Magyarország 5-7 éves távon belül beléphet az euróövezetbe. Érvelése szerint ha ez a forgatókönyv hihetővé válik, akkor a forintot a befektetők egy magasabb kamatot fizető, jövőbeli euróként kezdik árazni. A szöveg alapján egy 2031-es euróbevezetés esetén már 2028-2029-re az eurós kamatszintek közelébe süllyedhetnek a magyar állampapírhozamok.

Ez a folyamat éves szinten sok száz milliárd forintos megtakarítást hozhatna a magyar államnak az alacsonyabb finanszírozási költségeken keresztül. Zsiday ebből azt a befektetési következtetést vonja le, hogy a jelenlegi, 6% körüli kamatszint mellett vásárolt hosszabb lejáratú forintos állampapírok jelentős árfolyamnyereséget hozhatnak. A várakozás már most a forint és a hazai kötvénypiac felértékelődését támogatja.

Lakossági és politikai háttér az euró mögött

A cikk szerint az euró hazai támogatottságát erősíti, hogy Magyarországon a közép-kelet-európai térségben kiemelkedően magas a közös valuta társadalmi elfogadottsága. Zsiday ezt azzal magyarázza, hogy a lakosság a forint tartós gyengülését és inflációs hatását egyre inkább teherként érzékeli. Megfogalmazása szerint a saját deviza nyújtotta gazdaságpolitikai mozgástér korábbi használata aláásta a forint iránti bizalmat.

Az írás arra is kitér, hogy az euróbevezetés a Tisza Párt programjában az európai integráció megerősítésének eszközeként jelenik meg. Ez Zsiday értékelése szerint politikai szándékot is ad a folyamathoz, nemcsak társadalmi támogatást. A befektető úgy látja, hogy a képesség is adott lehet a csatlakozásra, még ha nem is azonnal.

Külső kockázatok a forint erősödése mellett

Zsiday két olyan tényezőt emel ki, amelyek megtörhetik a kedvező piaci pályát. Az egyik a jelenlegi olajválság, amely kedvezőtlen esetben jelentős olaj- és gázár-emelkedést okozhat a világpiacon, és ez súlyosan érintheti a magyar gazdaságot. Megítélése szerint ez akkor is kockázat marad, ha az orosz energiaszállítás fennmarad.

A másik veszély a nemzetközi kötvénypiacról ered, ahol a befektetők egyre elégedetlenebbek lehetnek az államok tartós eladósodásával. Ha ez a hangulat erősödik, az a feltörekvő és kisebb piacokon is megemelheti a finanszírozási költségeket. Ez fékezheti azt a tőkebeáramlást, amelyre a forint és a magyar állampapírok mostani erősödése épül.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a magyar piacokon már hónapok óta beépülhet egy esetleges kormányváltás forgatókönyve, és a további hozamkonvergencia, illetve a forint erősödése egyre inkább a konkrét reformlépések ütemétől függ. Összefoglalónk szerint a befektetők és az uniós intézmények elsősorban az intézményi hitelesség helyreállítását, a fiskális pálya megerősítését és az EU-források ügyében elért kézzelfogható előrelépést figyelik, miközben a külső kockázatok szűken tarthatják a jegybank mozgásterét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?