A VOSZ barométere optimista tartományba emelkedik, élénkül a beruházási szándék
A magyar vállalkozói hangulat az első negyedévben érezhetően javul, a VOSZ Barométer öt negyedév után ismét az optimista tartományba kerül. A felmérés alapján a javulást főként az üzleti hangulat erősödése és a beruházási hajlandóság növekedése hajtja, miközben a béralkalmazkodási képesség továbbra is szűk marad.
Kiemelések
- A VOSZ Barométer fő mutatója 5 ponttal 54%-ra, az üzleti hangulatot jelző alindex 3 ponttal 61%-ra nőtt az első negyedévben.
- A beruházási hajlandóságot mérő mutató 10 ponttal 38%-ra emelkedett; a cégvezetők 38%-a tervez beruházást, és harmaduk új munkaerőt venne fel.
- A vállalatok 76%-a továbbra is áthárítja az inflációt az áraiba, 49%-uk pedig 2026-ban csak a kötelező bérminimumot tudja emelni.
Első negyedéves felmérés és várakozások
A Portfolio beszámolója szerint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából, az Egyensúly Intézet által készített negyedéves kutatásban a VOSZ Barométer fő mutatója 5 ponttal, 54%-ra emelkedik az előző negyedévhez képest. A 400 VOSZ-tag vállalkozás megkérdezésével készült felmérést február közepén veszik fel, így Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke szerint a választásokkal kapcsolatos várakozások is megjelenhetnek az eredményekben.
Kozák Ákos ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a kedvezőbb hangulatban valószínűleg a szezonális tényezők is fontos szerepet játszanak, mivel az év elejét rendszerint pozitívabb üzleti várakozások kísérik. Várakozása szerint ez a hangulat a következő negyedévben is fennmaradhat.
Az üzleti hangulatot jelző alindex 3 ponttal 61%-ra nő, és három év után először kerül ismét 60% fölé. A pénzügyi helyzetet tükröző alindex változatlanul 61%-on marad, míg a beruházási hajlandóságot mérő mutató 10 ponttal 38%-ra emelkedik.
Beruházások, bérek és vállalati alkalmazkodás
Perlusz László, a VOSZ főtitkára a szervezet új kormányzattal kapcsolatos várakozásairól azt mondja, hogy a vállalkozások számára a kiszámíthatóság a legfontosabb. A VOSZ azt várja, hogy a vállalkozásfejlesztési intézkedések előkészítésébe erősebben bevonják, és a cégeket érintő esetleges terhek tervezhetőek legyenek, különösen olyan környezetben, ahol a magas kamatok miatt továbbra is szükség van kamattámogatott kkv-konstrukciókra, például a Széchenyi Kártya Programra.
A felmérés szerint a cégvezetők 38%-a tervez új beruházást, és harmaduk számol új munkaerő felvételével. A cégek 60%-a be is tudja fejezni a tervezett beruházásait, miközben a munkaerő-elbocsátás szükségességét csak 7% valószínűsíti az évben.
A pénzügyi helyzetet jelző mutató továbbra is erős, de a tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya a mérés kezdete óta fokozatosan csökken. A cégek 76%-a továbbra is beépíti áraiba az inflációt, miközben a bérnyomás jelentős: a vállalkozások 49%-a egyáltalán nem tud a kötelező bérminimum-emelésen túl további béremelést adni 2026-ban, további 25% pedig csak korlátozott mozgástérrel rendelkezik.
Korábbi cikkünkben a Széchenyi Kártya Program és a kkv-k beruházási döntései közötti kapcsolatot vettük górcső alá, kiemelve, hogy a kedvezményes források elérhetősége mellett is sok vállalkozás óvatos a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt. A beszámoló szerint a növekedés kulcsa egyre inkább az alkalmazkodás, a digitalizáció, a szervezetfejlesztés és a képzés, amelyek a finanszírozás mellett a versenyképességet is érdemben javíthatják.
Legfrissebb business hírek
- Forex
- Crypto