Magyarország növekedési csapdája a termelékenységi fordulatot sürgeti
A magyar gazdaság korábbi, foglalkoztatásbővülésre épülő növekedési modellje kifulladt, mert a demográfiai korlátok miatt már nem emelhető érdemben a dolgozók száma. Ez a helyzet a következő években is fékezheti a GDP-bővülést, így a felzárkózás kulcsa egyre inkább a termelékenység, az oktatás és a beruházási környezet javítása lehet.
Kiemelések
- A magyar munkaerőpiac elérte felszívóképessége határát, a foglalkoztatás 4,6-4,7 millió főn stagnál, miközben a munkaképes korú népesség gyorsuló ütemben fogy.
- A 25-35 évesek körében a diplomások aránya 15 éve 30% körül stagnál, míg az EU-ban emelkedik, ami egyre nagyobb versenyképességi lemaradást okoz.
- Az EU-források felszabadítása, kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és intézményi környezet javítása rövid távon támogathatja a beruházásokat, de tartós növekedéshez termelékenységi fordulatra van szükség.
Demográfiai korlát és növekedési csapda
A Portfolio.hu elemzése szerint nagyjából három-négy évvel ezelőtt lezárult az a gazdasági pálya, amely 2010 után a foglalkoztatás gyors bővítésére épült. A dolgozók száma a korábbi mintegy 3,8 millióról 4,6-4,7 millióra emelkedett, de a népességfogyás és a munkaerő-tartalékok szűkülése miatt ez a forrás mára kimerül.
A szöveg alapján a foglalkoztatás már évek óta nem nő tovább, miközben a munkaképes korú népesség fogyása a következő években még gyorsul is. Ez azt jelenti, hogy a növekedés három fő összetevője közül az egyik, a munkaerő bővülése, tartósan kiesik, a tőke és a termelékenység pedig jelenleg nem ad elég támogatást az érdemi bővüléshez.
Az elemzés ezt klasszikus növekedési csapdaként írja le, amelyben a gazdaság nem feltétlenül esik vissza, de nem is talál új, fenntartható növekedési motort. A Solow-típusú megközelítés és a middle income trap elmélete alapján az ilyen helyzetből azok az országok tudnak kilépni, amelyek időben átállnak az innováció- és termelékenységvezérelt modellre.
Oktatás, EU-források és befektetői környezet
A cikk szerint Magyarország számára a termelékenységi fordulat egyik fő feltétele a humán tőke erősítése. A 25 és 35 év közöttiek körében a diplomások aránya itthon az elmúlt 15 évben 30% körül stagnált, miközben az Európai Unióban emelkedett, ami a versenyképesség és a magasabb hozzáadott értékű munkák szempontjából egyre nagyobb lemaradást jelez.
Az írás kiemeli, hogy a magasabb végzettség egyszerre jelent magasabb bért, alacsonyabb munkanélküliséget és jobb életkilátásokat. Míg az egyetemet végzettek az országos átlagbér 1,7-szeresét keresik, addig a legalacsonyabb végzettségűek ennek alig 60%-át kapják, a munkanélküliségi különbség pedig még élesebb a két csoport között.
Rövidebb távon az EU-pénzek felszabadítása, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és az intézményi környezet javítása támogathatja a beruházásokat és csökkentheti az állam finanszírozási terheit. Hosszabb távon azonban az elemzés szerint csak egy jobban képzett munkaerőre, technológiai fejlődésre és stabil befektetői környezetre épülő modell teremthet tartósabb növekedést és életszínvonal-emelkedést Magyarországon.
Korábban beszámoltunk a befagyasztott uniós források felszabadításának esélyeiről és a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alaphoz kapcsolódó szoros határidőkről. Összefoglalónk rámutatott, hogy a kifizetések a jogállamisági és intézményi reformokhoz kötöttek, ezért a gyors jogalkotás önmagában nem feltétlenül jelent gyors pénzbeáramlást. A téma azért fontos, mert a források enyhíthetik a költségvetési nyomást és támogathatják a beruházások élénkítését.
- Forex
- Crypto