Magyarország piaci megítélése javul a választás után, a gazdasági fordulat kockázatai megmaradnak
A magyar pénzügyi piacok a politikai kockázat csökkenését árazzák az április 12-i választás nyomán, miközben a gazdasági alapmutatók továbbra is gyengék. A forint erősödése és az állampapírpiaci feltételek javulása ezért inkább bizalmi reakció, mintsem a fundamentumok hirtelen javulásának jele.
Kiemelések
- A választási eredmény után a forint euróval szemben 385-ről 361-ig erősödött, jelezve a piaci bizalom gyors növekedését.
- 2022 és 2025 között a magyar reál-GDP mindössze 0,4 százalékkal nőtt, miközben az államháztartási hiány magas, az adósságráta a legmagasabb az új EU-tagállamok között.
- A Tisza Párt nagyarányú győzelme pénzügyi fordulatot jelenthet, de intézményi átalakulás végrehajtási kockázatokat, késéseket és társadalmi feszültséget hordoz.
Választási fordulat és piaci reakció
Amint arról a Portfolio.hu beszámol, Bod Péter Ákos szerint a választás eredménye azonnal átárazza Magyarország kockázati megítélését, és ezt a deviza- valamint az állampapírpiac mozgása is jelzi. Értelmezése szerint a befektetők nem a gazdasági teljesítmény gyors javulását árazzák, hanem azt, hogy mérséklődik a politikai bizonytalanság.A közgazdász szerint a forint már a választás előtt erősödni kezd, majd az eredmények után nagyot ugrik. Az euró árfolyama az iráni konfliktus után 385-ig emelkedik, a választás után viszont 361 forintig erősödik a magyar deviza, ami szerinte egyértelmű piaci bizalmi jelzés.
Bod Péter Ákos úgy látja, hogy a korábbi stabilitási narratíva megfordul, és a piac, valamint a társadalom jelentős része már inkább az Orbán-kormányt tekinti nagyobb kockázatnak. Szerinte különösen az EU-val való kapcsolat romlása növeli a sérülékenységet, mert egy újabb változatlan politika súlyos és nehezen helyrehozható helyzetbe sodorhatja az országot.
Gyenge fundamentumok és a végrehajtás terhei
A gazdasági háttér közben továbbra is törékeny. Bod Péter Ákos kiemeli, hogy 2022 és 2025 között a magyar reál-GDP összesen csak 0,4 százalékkal nőtt, miközben a régió többi országa ennél jóval erősebb bővülést mutat fel, az államháztartási hiány magas marad, az államadósság ismét emelkedik, és a magyar adósságráta a legmagasabb az új EU-tagállamok között.Ebben a helyzetben szerinte kulcskérdés, hogy ki tudja hazahozni az uniós forrásokat. Azt is állítja, hogy a választás előtt Magyarország közel kerül a bóvli kategóriához, és legalább egy hitelminősítő idén tavasszal leminősíthette volna az országot, ha a politikai fordulat nem késlelteti ezt a lépést.
A Tisza Párt nagyarányú győzelme ezért Bod értelmezésében nemcsak politikai, hanem pénzügyi fordulatot is jelent. Az euróövezeti csatlakozási szándék megerősítése szerinte horgonyként szolgálhat a költségvetési és monetáris politika számára, ami támogathatja a forintot, mérsékelheti az inflációt és alacsonyabb kamatkörnyezetet hozhat.
Ugyanakkor a közgazdász szerint a nehezebb szakasz csak most kezdődik. A kormányváltás nála nem egyszerű politikai csere, hanem mély intézményi átalakulás, amely jogalkotási, személyi és szervezeti változásokat követel, ezért késések, végrehajtási zavarok, belső ellenállás és társadalmi türelmetlenség is megjelenhet.
Korábbi cikkünkben a választások utáni forinterősödést és a magyar állampapírpiac kedvező reakcióját vettük áttekintésbe, amelyet a piac részéről a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és a hitelesebb euróbevezetési pálya várakozásai kísértek. Kitértünk arra is, hogy a 2030-as eurócsatlakozási cél teljesítését továbbra is a konvergenciakritériumok – különösen a hiány, az infláció, a jegybanki keretek és az árfolyamstabilitás – határozzák meg, miközben a geopolitikai és régiós kockázatok érdemben befolyásolhatják a forint mozgását.
- Forex
- Crypto