Magyarország növekedési kilátásai romlanak, a wiiw szűk fiskális mozgásteret jelez
A közép-, kelet- és délkelet-európai térség növekedését 2026-ban egyszerre fékezi a februárban kirobbant közel-keleti konfliktus és a régió korábbi felzárkózási modelljének kifulladása. Magyarország ebből a környezetből a gyengébben teljesítő gazdaságok között emelkedik ki, miközben a magas hiány, a továbbra is erős inflációs nyomás és a gyenge beruházási dinamika korlátozza a fellendülést.
Kiemelések
- A wiiw szerint Magyarország GDP-növekedése 2025-ben 0,5 százalék, 2026-ban 1,6 százalék lehet, miközben az infláció 4 százalék körül maradhat.
- Beruházások visszaesése, politikai bizonytalanság és EU-konfliktusok tartósan gyengítik a befektetői bizalmat, így a fiskális mozgástér 2026-ban is szűk marad.
- A közel-keleti konfliktus évente 0,2–0,7 százalékponttal fékezheti a GDP-t, miközben a költségvetési hiány 2026-ban várhatóan 5,5 százalék marad.
Wiiw-előrejelzés a magyar gazdaság pályájáról
Az Portfolio beszámolója szerint a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche, a wiiw friss elemzése szerint a közel-keleti háború az energiaárakon, az ellátási láncok zavarain és a romló üzleti bizalmon keresztül új inflációs nyomást okoz a régióban, miközben az euróövezet már eleve törékeny kilábalási szakaszban van. Az intézet várakozása szerint az eurózóna növekedése 2026-ban 0,9 százalék lehet, elhúzódó konfliktus esetén pedig 0,5 százalékra is lassulhat, ami rontja a magyar exportlehetőségeket is.
A régió egésze továbbra is gyorsabban nőhet Nyugat-Európánál, de a különbségek élesednek, és 2026-ban a közép- és kelet-európai térség bővülése 2,1 százalék körül alakulhat. A wiiw Magyarországot a gyengébben teljesítő közép-európai EU-tagállamok közé sorolja, mivel a gazdaság 2022 közepe óta lényegében stagnál, 2025-ben pedig csak 0,5 százalékos növekedést ér el.
Az elemzés szerint a korábbi növekedési modell, amely az olcsó munkaerőre, az erős működőtőke-beáramlásra és a német ipari keresletre épült, fokozatosan kifullad. A bérek gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, a munkaerőhiány erősödik, az exportversenyképességet pedig a reálárfolyamok felértékelődése és a gyenge külső kereslet is rontja.
Magyarországon a beruházások visszaesése, a jogbizonytalanság, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika és az EU-val fennálló konfliktusok egyaránt gyengítik a befektetői bizalmat. A wiiw 2026-ra 1,6 százalékos GDP-növekedést vár, miközben az infláció 4 százalék körül maradhat, a költségvetési hiány pedig 5 százalék felett alakulhat.
Inflációs és költségvetési korlátok
Az intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy az új geopolitikai sokk jellege eltér a 2022 és 2023 közötti válságtól, mert elsősorban az energiára koncentrálódik, miközben a bizonytalanság tartósabb inflációs hatásokat okozhat. Az olajár-emelkedés gyorsan beépül az üzemanyagárakba, az élelmiszerárakban pedig késleltetve jelenik meg, ezért 2026 második felében is erős árnyomás várható.Ez a monetáris politikát is korlátozza, mert a korábban megkezdett kamatcsökkentési ciklus több országban lelassulhat, megállhat vagy részben visszafordulhat. A tartósan magasabb kamatszint a beruházásokat is fékezheti, különösen azokban a gazdaságokban, ahol az infláció magasabb vagy a deviza sérülékenyebb.
Magyarország külső egyensúlya ugyan javul, mivel a folyó fizetési mérleg többletbe fordul, de a wiiw ezt részben a gyenge belső kereslettel magyarázza, nem pedig erős exportteljesítménnyel. Az intézet szerint a közel-keleti konfliktus évente 0,2 és 0,7 százalékpont közötti mértékben is csökkentheti a GDP-bővülést, miközben tovább emeli az inflációt.
Középtávon a politikai változások javíthatják az intézményi környezetet, támogathatják az EU-források felszabadítását és élénkíthetik a beruházásokat, de ezek hatása a wiiw szerint csak 2027 és 2028 körül jelenik meg érdemben. A rövid távú mozgástér ugyanakkor szűk marad, mert a hiány 2026-ban 5,5 százalék körül lehet, az államadósság pedig a GDP közel 75 százalékán stabilizálódhat, így a gazdaságpolitikai fordulat csak szigorú fiskális konszolidáció mellett lehet fenntartható.
Korábbi cikkünkben az EU-források felszabadításának feltételeiről és a várható gazdasági hatásokról írtunk, kiemelve, hogy a blokkolt támogatások megnyitása átmeneti növekedési lökést adhat, de tartós felzárkózáshoz intézményi és termelékenységi reformokra is szükség van. Arra is kitértünk, hogy a forint mozgástere, az infláció alakulása és a költségvetési pálya egyszerre befolyásolhatja a jegybank kamatcsökkentési lehetőségeit és a befektetői bizalmat.
- Forex
- Crypto