Portfolio konferenciája a bankszektor kilátásait és terheit helyezi fókuszba

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Bankszektor kilátások és terhek

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

04.05.2026

Portfolio konferenciája a bankszektor kilátásait és terheit helyezi fókuszba — Bankszektor fókuszban

A magyar bankszektor egyszerre néz szembe romló jövedelmezőséggel és élénkülő, de egyenlőtlen hitelpiaci növekedéssel, miközben a szabályozási kiszámíthatóság továbbra is kulcskérdés marad. E kérdések kerülnek előtérbe a Portfolio holnapi Hitelezés 2026 konferenciáján, ahol Varga Mihály mellett több vezető bankár is megszólal.

Kiemelések

A bankszektor adózott nyeresége 2025-ben konszolidáltan 1%-kal 1 967 milliárd forintra, nem konszolidáltan 8%-kal 1 502 milliárd forintra csökken, miközben a ROE 16,1%-ra mérséklődik.
A szektor 2025-ben 122 milliárd forint bankadót és 166 milliárd forint extraprofitadót fizet, a kormány pénzügyi szektorra vonatkozó bevételi terve 340-370 milliárd forint.
A háztartási hitelállomány egy év alatt 16%-kal nő, az Otthon Start Program 958 milliárd forintnyi hitelszerződést hozott, és a késedelmes hitelek aránya 1% alá csökken.

Bankvezérek várakozásai és konferenciatémák

A Portfolio beszámolója szerint a Hitelezés 2026 konferencián a bankszektor szereplői arról is beszélnek, milyen gazdaságpolitikai fordulatot várnak egy esetleges új kormánytól, és milyen feltételek javítanák az üzleti környezetet. A Portfolio-nak nyilatkozó bankvezetők a kiszámíthatóbb szabályozást, az uniós források hazahozatalát, a működő otthonteremtési és hitelprogramok folytatását, a banki digitalizáció támogatását és a különadók fokozatos kivezetését emelik ki.

A rendezvényen felszólal Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Krizsanovich Péter, az MBH Bank stratégiáért és pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese, Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója, Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója és Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Előadást tart Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, a záró szekcióban pedig Király Júlia korábbi és Kurali Zoltán jelenlegi MNB-alelnök osztja meg gondolatait.

A szektor eredményessége közben gyengül. A cikkben szereplő adatok szerint 2025-ben a bankszektor tárgyévi adózott nyeresége konszolidáltan 1%-kal 1 967 milliárd forintra, nem konszolidáltan 8%-kal 1 502 milliárd forintra csökkent az előző évhez képest, miközben a megtérülési mutatók is tovább romlanak. Az MNB nyers számai alapján a ROE a 2023-as 18,7%-ról 2024-ben 18,4%-ra, 2025-ben pedig 16,1%-ra mérséklődik.

Adóterhek mellett élénkül a hitelpiac

A bankok terheit tovább növeli, hogy a szektor 2025-ben 122 milliárd forint bankadót és 166 milliárd forint extraprofitadót fizet az MNB adatai szerint. A szöveg szerint a kormány tavaly november óta 340-350 milliárd forint beszedését tervezi a bankoktól, a pénzügyi vállalkozásokkal együtt pedig a költségvetési bevétel 370 milliárd forint körül alakulhat, miközben az extraprofitadó kulcsa is emelkedik, és a leírhatósági szabályok szigorodnak.

A kamatstop szintén fennmaradó teher a bankok számára, még ha az utóbbi időben már csak néhány tízmilliárd forintos nagyságrendben is. Ez a környezet különösen érzékennyé teszi a piacot minden olyan várakozásra, amely a szabályozás stabilabbá válására vagy az adóterhek enyhítésére utal.

Ezzel párhuzamosan a hitelezés tovább bővül, főként a lakossági oldalon. A háztartások hitelállománya egy év alatt 16%-kal nő, miközben a vállalati hitelállomány bővülése 6% marad. A tavaly szeptemberben indult Otthon Start Program február végére 958 milliárd forintnyi hitelfelvételnél jár, ami több mint 28 ezer szerződésnek felelhet meg, a lakáshitelek és a személyi kölcsönök új kihelyezése pedig nominális csúcsot dönt.

A portfólióminőség ugyanakkor továbbra is erős képet mutat. Az MNB friss adatai szerint a 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 2025 végére a statisztikák kezdete óta először 1% alá csökken, miközben az előtörlesztések rekordokat döntenek, a KHR negatív adóslistája történelmi mély közelébe rövidül, és a lakásvégrehajtások trendje is kedvező marad. Ez arra utal, hogy a magas foglalkoztatottság, az óvatos hitelezési gyakorlat, a devizakockázat hiánya és a fix kamatozás továbbra is stabil alapot ad a háztartások fizetőképességéhez.

Korábbi cikkünkben az uniós fogyasztói hitelirányelv (CCD2) magyarországi átültetését vettük végig, amely 2026. november 20-tól több ponton átalakítja a lakossági hitelezés szabályait. Bemutattuk, hogy a változások a digitális hiteltermékeket és a „vásárolj most, fizess később” konstrukciókat, a hitelreklámokat, az előzetes tájékoztatást, valamint az automatizált hitelbírálatokhoz és az adósságkezeléshez kapcsolódó fogyasztóvédelmi előírásokat is szigorítják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?