Magyar bankszektor nyeresége visszaesik, a hitelintézetek közel kétharmada veszteséges az első negyedévben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar bankszektor nyeresége visszaesik

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyar bankszektor nyeresége visszaesik, a hitelintézetek közel kétharmada veszteséges az első negyedévben — Bankszektor veszteséges negyedév

A magyar bankrendszer első negyedéves eredményét jelentősen rontják az év elején elszámolt különadók, miközben a szektor összességében továbbra is nyereséges marad. A jövedelmezőséget főként a külföldről befolyó osztalékok tartják pozitív tartományban, miközben 28 hazai hitelintézetből 17 veszteséget mutat ki.

Kiemelések

A magyar bankszektor konszolidált nyeresége 97 milliárd forint lett 2024 Q1-ben, ami 66%-os visszaesés az előző évhez képest.
A szektor teljesítményét a 124 milliárd forintos bankadó és 416 milliárd forintos extraprofitadó visszahúzta, miközben az adókedvezmény mértéke idén 50%-ról 30%-ra csökken.
Az MNB stressztesztje szerint a bankszektor likviditási többlete 7,6 ezer milliárd forint 2025 végére, tőkemegfelelési mutatója 19–24% marad stresszpályákon is.

Első negyedéves eredmények és adóteher

Amint arról az MNB közzététele alapján a Portfolio.hu beszámol, a bankszektor konszolidált nyeresége 97 milliárd forintot ér el az első negyedévben, ami 66%-kal marad el az egy évvel korábbitól, míg nem konszolidált alapon 146 milliárd forint profit keletkezik, ez 27%-os visszaesést jelent.

A nem konszolidált eredmény azért alakul magasabban a konszolidáltnál, mert ebben megjelennek a tavalyi eredmények alapján befolyó magasabb osztalékbevételek. A szektor így nem válik veszteségessé, noha az OTP magyarországi működése osztalékok nélkül, valamint az MBH, az Erste és a K&H is veszteséget jelez az első negyedévre, és az anyabanki jelentések alapján a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit magyarországi tevékenysége is negatív eredményt produkál.

Az MNB szerint a 28 hazai hitelintézetből 17 veszteséges az időszakban, köztük 5 nagy, 5 közepes és 7 kis intézmény. Az OTP esetében a külföldről érkező osztalékokkal együtt a magyarországi tevékenységnél 214 milliárd forintos nyereség jelenik meg, szemben az egy évvel korábbi 111 milliárd forinttal.

A teljesítményt érdemben visszahúzza a 124 milliárd forintos bankadó és a 416 milliárd forintos extraprofitadó, amelyeket a bankok jellemzően az év egészére számolnak el már év elején. Az extraprofitadónál év közben még megjelenhet az állampapír-vásárláshoz kapcsolódó adókedvezmény egy része, amelynek mértéke idén 50%-ról 30%-ra csökken, ezért a különadóteher később mérséklődhet.

A négy negyedéves gördülő adatok alapján a nyers ROE 16,5%, osztalékbevételek nélkül 9,6%, a korrekciós tételekkel együtt pedig 17,5%. A kamateredmény 8,3%-kal bővül, amit a hitelállomány növekedése és a kamatmarzs tágulása támogat, elsősorban a támogatott hitelprogramok, köztük legnagyobb részben az Otthon Start hatására.

Bevételi trendek és stabilitási mutatók

A díj- és jutalékeredmény mindössze 2,3%-kal emelkedik, ami arra utal, hogy az ügyfélaktivitás érdemben nem bővül az egy évvel korábbihoz képest. A működési költségek ugyanakkor 30,1%-kal nőnek, döntően a különadók miatt, miközben a személyi jellegű ráfordítások és az egyéb adminisztrációs költségek egyaránt 10%-kal, az IT-költségek pedig 11%-kal emelkednek.

Az értékvesztés és céltartalék egyenlege negatívból pozitívba fordul, mert a bankok több korábban képzett tételt oldanak fel, mint amennyit újonnan képeznek. Ez a jegybanki adatok szerint a továbbra is erős portfólióminőséget tükrözi.

Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentésében ismertetett stresszteszt alapján a bankrendszer likviditási és tőkehelyzete továbbra is erős. A szektor 2025 végén 7,6 ezer milliárd forintos likviditási többlettel rendelkezik az LCR-követelmény felett, és egy sokkhatás utáni alkalmazkodást követően is több mint 2,3 ezer milliárd forintos puffer marad fenn.

A likviditási hiánnyal szembesülő bankok hiánya mindössze 14 milliárd forintot tesz ki, míg a szektorszintű tőkemegfelelési mutató a stresszpályákon 19% és 24% között alakulna. A fő stresszpályán 30 milliárd forintos, az alternatív pályákon pedig 24 milliárd forint alatti pótlólagos tőkeigény keletkezne, ami arra utal, hogy a magyar bankszektor a magas adóterhek ellenére is érdemi ellenálló képességet őriz.

A debreceni gazdasági fórum makrogazdasági záróbeszélgetéséről szóló korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a szakértők szerint Magyarország kockázati megítélésének javulása és az euró bevezetésének napirendre kerülése csak hiteles, konkrét költségvetési és inflációs lépésekkel tehető tartóssá. A panel résztvevői arra is figyelmeztettek, hogy a piac a következő hónapokban már nem ígéreteket, hanem deficitcsökkentő intézkedéseket és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai pályát vár, miközben a külső környezet továbbra is kockázatos.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?