Az IPF szerint az adatmélység különbözteti meg leginkább a brit és a magyar hitelpiacot

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Adatmérés a brit és magyar piacon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

05.05.2026

Az IPF szerint az adatmélység különbözteti meg leginkább a brit és a magyar hitelpiacot — Adatmérés dönt a hitelekről

A fogyasztási hitelezésben a brit és a magyar piac közötti legnagyobb eltérés nem az ügyfélkörben, hanem a hitelezési döntésekhez felhasznált adatok mennyiségében, minőségében és mélységében látszik. Az IPF szerint a hasonló ügyfélprofilok eltérő "képfelbontásban" jelennek meg az egyes országokban, miközben a szabályozás egyre inkább közeledik és a digitalizációs használatban sincsenek nagy különbségek.

Kiemelések

Az IPF ügyfeleinek 41%-a, míg a magyarországi Provident ügyfeleinek 28%-a 5.000 főnél kisebb településen él, ami a pénzügyi befogadást jelzi.
A magyar hitelpiacon jelenleg egy ügyfélről 5-10 adatpont érhető el, szemben a UK piacán jellemző 20-25 historikus adattal.
Erős szabályozási konvergencia figyelhető meg, de egyes piacok alacsonyabb szabályozottsága reputációs kockázatot és magasabb kockázatvállalású szereplőket vonz.

Adatvezérelt különbségek a hitelpiacokon

A Portfolio.hu beszámolója szerint Mikola Gergely előadásában azt mondja, hogy az IPF különböző piacain nem markánsan eltérő ügyfelek jelennek meg, hanem hasonló ügyfelek eltérő adatkörnyezetben. Ennek alapján a csoport nem külön ügyféltípusokra épít eltérő modelleket, hanem hasonló ügyfeleket kezel különböző láthatósági szinteken.

Az előadás szerint az angol és a román customer journey között nincs nagy különbség, mégis jelentős eltérés van a háttérben felhasznált adatok mennyiségében és minőségében. Mikola Gergely azt is kiemeli, hogy a hitel/GDP arány, vagyis a penetráció terén is számottevő különbségek vannak az egyes piacok között.

Az IPF ügyfeleinek 41%-a, a magyarországi Provident ügyfeleinek pedig 28%-a 5.000 főnél kisebb településen él, amit a társaság a pénzügyi befogadás fontos elemének tekint. A cég emellett már nem egytermékes szereplő, egyes országokban hitelkártyákat és biztosításokat is értékesít.

Szabályozási konvergencia és magyar felzárkózás

A bankhasználat penetrációja az egyes piacokon jellemzően 70% és 95% között mozog, így az előadás alapján nem elsősorban a digitalizáció igénybevétele teremti meg a fő különbségeket. Mikola Gergely szerint a szabályozás minden piacon egyértelműen az ügyfelek igényeire próbál választ adni, és erős szabályozási konvergencia figyelhető meg.

Egyes országokban ugyanakkor alacsonyabb a szabályozottság szintje, ami szabályozási arbitrázst és magasabb kockázatvállalású szereplőket vonzhat a piacra, ez pedig reputációs kockázatot jelenthet. Az IPF értékelése szerint emiatt a siker egyre kevésbé a szabályozási környezetből, és inkább abból fakad, ki tud jobban hitelezni az adott piacon.

A társaság arra számít, hogy a Magyarországon egy ügyfélről jelenleg elérhető 5-10 adatpont idővel közelíthet a UK piacán jellemző 20-25 historikus adathoz. A határon átnyúló hitelezés bővülhet, de az adatkörnyezetek közötti különbség a következő öt évben várhatóan még nem hoz áttörést.

Korábbi cikkünkben az uniós fogyasztói hitelirányelv (CCD2) magyarországi átültetése nyomán bemutattuk, hogy 2026. november 20-tól több ponton szigorodnak a lakossági hitelekre vonatkozó szabályok. Kitértünk arra is, hogy a digitális hiteltermékek, a reklámok és a tájékoztatási kötelezettségek mellett erősödnek a fogyasztói jogok az automatizált hitelbírálatoknál, és új követelmények jelennek meg például a „vásárolj most, fizess később” konstrukcióknál.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?