A magyar agrárium hitelkockázatokra készül a forint és a támogatások bizonytalansága miatt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar agrárium hitelkockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

19.05.2026

A magyar agrárium hitelkockázatokra készül a forint és a támogatások bizonytalansága miatt — Agrárium új pénzügyi kockázatok

A magyar agrárium finanszírozási környezete egyre nehezebbé válik, miközben a 360 forintos euróárfolyam, a tartósan magas kamatkörnyezet és a támogatott hitelek jövője egyszerre alakítja az ágazat mozgásterét. A banki és garanciaoldali szereplők szerint a piac a korábbinál versenyibb irányba halad, ezért a vállalkozásoknak nagyobb saját kockázatvállalásra és tudatosabb beruházási döntésekre kell felkészülniük.

Kiemelések

A forint euróval szembeni árfolyama 10%-kal erősödött év eleje óta, az aktuális 360 forintos szint újraosztja az agrárszektor költségeit.
Az agrár-ÉLIP pályázatok 560 milliárd forintos támogatásai főként technológiai fejlesztéseket céloznak, miközben a jelenlegi forintárfolyam csökkentheti a költségeket.
A finanszírozási kockázatok nőnek a magyar agráriumban, miközben az euró bevezetése legkorábban 2030-2031-re várható, és a garanciarendszert szükséges megőrizni.

Banki várakozások az árfolyamról és a finanszírozásról

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletágának vezetője szerint a jelenlegi, 360 forint körüli euróárfolyam az év elejéhez képest 10%-os növekedést jelent, ami import- és exportoldalon is új számításokra készteti az ágazat szereplőit. Úgy látja, a forint stabilizálódása mellett a Magyar Nemzeti Bank várhatóan nem csökkenti az alapkamatot, mert az inflációs várakozások továbbra is magasak.

A szakember szerint az euró esetleges bevezetése olcsóbb finanszírozási pályát nyitna, miközben a forint fenntartása költségesebb, igaz, gazdaságpolitikai szempontból nagyobb mozgásteret ad. Hozzátette, a hitelezés egyre inkább egyedi irányba mozdul el, a bankszektor pedig egy olyan környezethez alkalmazkodik, ahol már nem minden szereplőt ment meg automatikusan valamilyen állami csomag.

Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint a 360 forintos euró finanszírozási hatása összetett kérdés. Kiemelte, hogy az élelmiszeripari kis és nagy ÉLIP pályázatoknál a meghirdetett támogatói okiratok összege 560 milliárd forint, ami főként technológiai fejlesztéseket és részben építéseket jelent, miközben az erősebb forint csökkentheti a beruházások költségeit, mert a pályázatok tervezésekor még 390-400 forintos euróval számoltak.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója azt mondta, az ágazati szereplőknek működésükbe eleve be kell árazniuk az árfolyamváltozásokat, mert a forint sérülékenysége miatt jelenleg nehéz biztos előrejelzést adni. Szerinte a korábbi, kistermelőket védő politika fenntarthatatlan volt, a sorozatos mentőövek torzították a piacot, a most formálódó versenypiaci helyzet pedig rövid távon komoly következményekkel járhat.

Támogatott hitelek, garanciák és az ágazat alkalmazkodása

Az ágazati szereplők abban többnyire egyetértenek, hogy a támogatott hitelprogramokat addig érdemes kihasználni, amíg elérhetők, ugyanakkor kivezetésük nem történhet hirtelen. Demeter Zoltán szerint a likviditás fenntartása kulcskérdés, főleg nehéz időszakokban, ezért a programok megszüntetésénél fokozatosságra van szükség, hasonlóan ahhoz, ahogy az euró bevezetése vagy az alapkamat esetleges változása is fokozatos lehet.

Szabó István úgy látja, az euró bevezetését sokan kész tényként kezelik, de ez inkább 2030-2031 környékén lehet reális. Azt is jelezte, hogy a finanszírozási kockázat az agrárium több területén, így a szántóföldi növénytermesztésben, a tejágazatban és a sertésszektorban is emelkedik, bár a bankszektor eddig együttműködött az ügyfelekkel, és az agrárium csődrátája még így is alacsonyabb a gazdaság más területeinél.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója azt mondta, szervezetük kezessége 80-90%-ban az agrárium és az élelmiszeripar mögött áll, és Magyarországon a garanciavállalás intenzívebben működik, mint több más európai országban. Szerinte ezt a rendszert érdemes megőrizni, miközben az alacsonyabb infláció és kamatkörnyezet idővel csökkentheti egyes támogatások jelentőségét, ezért a támogatási programokat felül kell vizsgálni.

A szakmai megszólalók szerint a következő időszak fő kérdése az lesz, hogy a magyar agrárium képes-e a támogatásközpontú működésről beruházás- és versenyképesség-központú modellre átállni. Ennek tétje nemcsak az exportképesség javítása, hanem az is, hogy a hazai vállalkozások mennyire tudnak ellenállni a külföldi import nyomásának egy nyitottabb európai piaci környezetben.

Korábbi cikkünkben a magyar GDP-arányos államadósság megugrását és a forint 360 feletti euróárfolyam melletti ingadozását vettük górcső alá. Arra is rámutattunk, hogy a növekvő finanszírozási igény a kedvezőtlenebb nemzetközi hangulattal, az emelkedő olajárakkal és az erősödő dollárral együtt fokozhatja a kockázatkerülést, ami a forint sérülékenységét tovább növeli.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?