Németországot uniós hiányeljárás fenyegeti a növekvő költségvetési kockázatok miatt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Németország uniós hiányeljárása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

13.05.2026

Németországot uniós hiányeljárás fenyegeti a növekvő költségvetési kockázatok miatt — Hiányeljárás fenyeget Berlinben

Németország uniós költségvetési megítélése ismét nyomás alá kerül, miközben Berlin nagyszabású hitelprogramból emeli az infrastruktúrára és védelemre fordított kiadásokat. A lehetséges túlzottdeficit-eljárás nemcsak a német fiskális pályára, hanem a szélesebb európai költségvetési vitára is hatással van, mivel a Bizottság június 3-án tehet javaslatot.

Kiemelések

Az Európai Bizottság június 3-án javasolhatja a túlzottdeficit-eljárás megindítását Németországgal szemben, a költségvetési kockázatok és a hiánycéltúllépés miatt.
A Stabilitási Tanács szerint Németország GDP-arányos hiánya 2024-ben 4,25 százalékra nőhet, míg az államadósság 66,5 százalékra emelkedhet, mindkettő meghaladva az uniós plafonokat.
A hiánytúllépés indoklásában az emelt védelmi kiadásokon túl alacsonyabb adóbevételek és energiaár-kompenzáció is szerepet játszik, erősítve az eljárás kockázatát.

Júniusi bizottsági döntés és a hiánykockázat

Portfolio.hu értesülése szerint az Európai Bizottság június 3-án javasolhatja a túlzottdeficit-eljárás megindítását Németországgal szemben. A kérdés a tagállamok gazdaság- és szociálpolitikai helyzetének rendszeres értékelésén, május 21-én kerülhet napirendre, az eljárás első szakaszában pedig Berlin még figyelmeztetést kaphat, később azonban pénzbírság is szóba kerülhet.

A kockázatokat a Friedrich Merz vezette koalíciós kormány jelentős kiadásnövelése erősíti. Berlin egy tízéves, 1000 milliárd eurós hitelprogramból finanszírozza az infrastruktúra és a védelmi képességek fejlesztését, részben az orosz fenyegetésre reagálva, részben a tartósan stagnáló német gazdaság élénkítésére.

A Stabilitási Tanács, Németország költségvetési felügyeleti szerve hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az ország veszélybe sodorta az uniós költségvetési szabályok betartását. Thiess Buettner, a testület elnöke szerint a jelenlegi nemzeti költségvetési keretek mellett középtávon már nem teljesíthetők az uniós előírások, miközben az államadósság-ráta fenntartható alakulása sem biztosított.

A tanács előrejelzése alapján a német költségvetési hiány idén a GDP 4,25 százalékára ugrik, ami jóval meghaladja az EU által előírt 3 százalékos küszöböt. Az államadósság eközben a GDP 66,5 százalékára emelkedhet, így a 60 százalékos uniós plafon is sérülhet.

Védelmi mentesség, gyengébb bevételek és uniós következmények

Tavaly Németország még éppen elkerülte a túlzottdeficit-eljárást, noha az Európai Bizottság már akkor is úgy látta, hogy a 3 százalékos hiányhatár várható átlépését teljes egészében a védelmi kiadások növekedése magyarázza. Németország az EU 17 érintett tagállama közül elsőként aktiválta a mentesítési záradékot, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékát védelmi célokra fordítsák a költségvetési szabályok megsértése nélkül.

Az ügyet ismerő források szerint az idei hiánytúllépés már nem indokolható kizárólag a fegyverkezési kiadásokkal. A vártnál alacsonyabb adóbevételek és a tervezettnél magasabb állami kiadások egyaránt az eljárás megindítása felé mutatnak, a többletkiadások egy részét pedig az iráni háború gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló, főként energiaárakhoz kapcsolódó támogatások okozzák.

A német kormány szóvivője nem kívánta kommentálni az értesüléseket. Az Európai Bizottság annyit közölt, hogy a június 3-i ajánlások a jelenleg rendelkezésre álló uniós adatokon és a tagállamok 2026-ra vonatkozó költségvetési hiányprognózisain alapulnak.

A fejlemény Magyarország számára is fontos, mivel a Bizottság 2024-ben a magyar hiány és államadósság együttes megugrása miatt már túlzottdeficit-eljárást indított. Abban az eljárásban eddig nem alkalmaztak intézkedéseket, de a folyamat továbbra is tart.

Korábbi cikkünkben a magyar költségvetési politika körüli bizonytalanságokról írtunk, különösen az idei hiánycél esetleges megemeléséről a GDP közel 7%-ára, valamint a 2026-ra tervezett pótköltségvetés előkészítéséről. Kitértünk arra is, hogy a piac és a hitelminősítők kiemelten figyelik, milyen forrásokból finanszírozná az új kormány a többletkiadásokat, és ebben mekkora szerepe lehet a devizakibocsátásnak, a lakossági állampapíroknak és az uniós pénzek körüli mozgástérnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?