Magyarország költségvetési átvilágítást részletez, 2026-os hiány intézkedések nélkül 7,5% lehet

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország költségvetési átvilágítás 2026

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarország költségvetési átvilágítást részletez, 2026-os hiány intézkedések nélkül 7,5% lehet — Költségvetési hiányveszély 2026-ban

A magyar kormány a költségvetési politika átláthatóságának erősítésével igyekszik helyreállítani a fiskális hitelességet és mérsékelni az államadósság finanszírozási költségeit. A Pénzügyminisztérium bemutatása szerint a 2026-os deficit további lépések nélkül a GDP 7,5%-át érheti el, miközben a kabinet továbbra is a 3%-os hiány és a csökkenő adósságpálya célját kommunikálja.

Kiemelések

A Pénzügyminisztérium szerint a 2026-os költségvetési hiány intézkedések nélkül 7,5%, nominálisan 6.938 milliárd forint lehet.
Az államháztartási átvilágítás során több egyszeri és szerkezeti hiánynövelő tételt, valamint uniós bírósági és forrás-fedezeti hatást azonosítottak.
A piaci hitelesség javítása és az átláthatóság erősítése kedvezőbb állampapír-hozamokat és alacsonyabb kamatkiadásokat eredményezhet Magyarországon.

Átvilágítás és hiánypálya részletei

A Portfolio beszámolója szerint a Pénzügyminisztérium a júniusi előzetes költségvetési adatokkal egy időben háttérbeszélgetésen és külön közleményben ismertette a büdzsé átvilágításának eredményeit. A tárca Kármán András pénzügyminiszter, Barabás Gyula államtitkár és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója részvételével arról számol be, hogy az elmúlt évek alacsony transzparenciája növelte a befektetői bizonytalanságot, az országkockázatot és a kamatterheket.

A minisztérium három, majd végül négy egymásra épülő szakaszban vezeti le, miként emelkedik az eredeti, 2026-ra tervezett 3,7%-os hiány a Tisza-kormány által örököltnek nevezett 8,3%-os szintre. Az átadás-átvételkor a belső előrejelzés már 6,8%-os hiánnyal számol, amelyet a választások előtti és azon túli költségvetési intézkedések, hátrányos szerződések, kontrollálatlan kiadások, uniós bírósági döntések, valamint a gazdasági pálya eltérései emelnek.

Az ezt követő, mintegy másfél hónapos átvilágítás további hiánynövelő tételeket azonosít, így az előrejelzés 7,2%-ra nő. A felsorolt elemek között szerepel az önkormányzati egyenleg romlása, az N7 előlegelszámolás, űrkutatási szolgáltatási díj, útfejlesztések és az egészségügyi hiány emelkedése.

A tárca az örökölt hiányba beszámítja a korábban RRF-programokra elszámolt, mintegy 969 milliárd forintos fedezetet is, amely további 1,1 százalékponttal rontja az idei egyenleget. Ezzel szemben az új kormány EU-val kötött megállapodása az RRF-forrásokról nettó 0,5 százalékponttal javítja a helyzetet, amit a KEKVÁ-k átalakításának 144 milliárd forintos és az árfolyamerősödés, valamint hozamcsökkenés 73 milliárd forintos kamatkiadás-csökkentő hatása egészít ki, így a legfrissebb tárcaelőrejelzés szerint a 2026-os hiány intézkedések nélkül 7,5%, nominálisan 6.938 milliárd forint lehet. A minisztérium hangsúlyozza, hogy ez nem új hivatalos hiánycél.

A jelenlegi folyamatok alapján a 2027-es deficit a több egyszeri tétel kifutásával 6,1%-ra mérséklődhet. Kármán András szerint a Pénzügyminisztérium augusztus végén átfogó költségvetési törvénymódosítást nyújt be 2026-ra, amely már a Tisza-programhoz kapcsolódó lépéseket és a megvalósíthatónak tartott megtakarításokat is tartalmazza majd.

Piaci hitelesség és fiskális következmények

A kötvénypiaci megítélés szempontjából a tárca álláspontja szerint a fordulat kulcsa a hitelesség és a kiszámíthatóság javítása. Tardos Gergely a háttérbeszélgetésen arról beszél, hogy az alacsony hozamú finanszírozás fegyelmezett költségvetési gazdálkodást, erős növekedést és alacsony inflációt igényel, miközben Magyarországon korábban magas hiány, növekvő adósság, pazarló kiadási szerkezet, elmaradó uniós forráslehívás és magas infláció jellemezte a rendszert.

A kormány emellett szakít a költségvetés korai elfogadásának gyakorlatával, ami a kabinet szerint szintén az átláthatóságot erősíti. A piaci reakciók alapján a befektetők kedvezően fogadják az új megközelítést, ami az állampapír-hozamokban és a kamatkiadások várható csökkenésében is megjelenhet.

Nyitott kérdés ugyanakkor, hogy a már elfogadott, egyenlegrontó kormányzati intézkedések, köztük egyes korábbi Tisza-ígéretek, milyen mértékben befolyásolják az idei és a jövő évi hiányt. A következő fontos teszt az lesz, hogy az új kabinet miként építi be ezeket a tételeket a 2026-os törvényjavaslatba, és hogyan illeszti a magasabb újratervezett hiányt az államadósság-csökkentési szabályhoz, valamint a Költségvetési Tanács várható értékeléséhez.

Korábbi cikkünkben az Ecofin döntéséről írtunk, amely jóváhagyta Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét, és ezzel megnyílt az út a helyreállítási források és kedvezményes hitelek lehívása előtt. Ugyanakkor azt is kiemeltük, hogy a kifizetések nem automatikusak: szűk határidők és konkrét reform- és mérföldkővállalások teljesítése szükséges, miközben a pénzek célzottan – főként zöld, digitális és közlekedési beruházásokon keresztül – a költségvetési mozgásteret és a hiány alakulását is befolyásolhatják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?