Magyarország hiánykilátása és forintgyengülése erősödik a 2026-os költségvetési átvilágítás után

Magyarország hiánykilátása és forintgyengülése erősödik a 2026-os költségvetési átvilágítás után
Hiány nő, forint gyengül

A magyar pénzügyi piacokat szerdán egyszerre terheli a költségvetési kockázatok átárazása és a forint árfolyamára vonatkozó kormányzati üzenet. Az új kabinet átvilágítása szerint a 2026-os hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett akár a GDP 8,3 százalékát is elérte volna, miközben a forint az euróval és a dollárral szemben is több mint 1 százalékot gyengül.

Kiemelések

  • A 2026-ra várt költségvetési hiány a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna, de intézkedések nyomán 7,5 százalékra mérséklődik.
  • A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, új hiánycélt tűz ki, és október végéig benyújtja a 2027-es költségvetést.
  • A forint azonnal gyengült, euróval szemben 1,3 százalékkal, dollárral szemben 1,4 százalékkal, a költségvetési átvilágítás és miniszteri nyilatkozatok nyomán.

Költségvetési átvilágítás és piaci reakció

A Portfolio beszámolója szerint a Pénzügyminisztérium közleménye alapján az új kormány átvilágítása azt mutatja, hogy a 2026-os költségvetési hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett a GDP 8,3 százalékát is elérte volna. A tárca szerint az Európai Unióval kötött megállapodásnak és az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a várható deficit 7,5 százalékra mérséklődik.

A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést, és új hiánycélt határoz meg. Október végéig benyújtja a 2027-es költségvetést is, valamint elkészíti a középtávú költségvetési tervet.

Kármán András pénzügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján azt is kijelenti, hogy a magyar kormánynak nincs meghatározott árfolyamcélja a forintra, ugyanakkor a hazai fizetőeszköz kiszámíthatósága kulcsfontosságú. A nyilatkozat és a hiányadatok nyomán a forintot eladják, az euróval szemben 1,3 százalékos, a dollárral szemben 1,4 százalékos gyengülés látszik a szövegben szereplő adatok szerint.

Fiskális nyomás és befektetői bizalom

A magasabb hiánypálya növeli a fiskális kiigazítás kényszerét, ami a következő hónapokban meghatározó tényező marad a magyar eszközök megítélésében. A piacok számára most az a kulcskérdés, hogy a kabinet milyen mértékű költségvetési szigorítást vállal a hiány leszorítása érdekében.

A forint mozgását közben nemcsak a hazai költségvetési hírek, hanem a nemzetközi kockázatkerülés is alakítja. A szövegben szereplő piaci háttér szerint az amerikai-iráni feszültség, az olajár emelkedése és a Fed jegyzőkönyvével kapcsolatos várakozások is nyomást helyeznek a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is.

A következő hetekben a módosított költségvetési pálya, az új hiánycél és a 2027-es büdzsé tervezete adhat iránymutatást arról, mennyire tartható fenn a befektetői bizalom Magyarországgal szemben. A költségvetési hitelesség és a devizapiaci stabilitás ezért rövid távon is szorosan összekapcsolódik.

Korábbi cikkünkben a kormány forintpolitikájáról és a középtávú költségvetési célokról írtunk: a kabinet nem jelöl ki konkrét árfolyamcélt, ugyanakkor a forint kiszámíthatóságát kulcskérdésnek tartja. Bemutattuk azt is, hogy a hiányt 2030-ra a GDP 3%-a alá tervezik csökkenteni, miközben intézkedések nélkül a deficit akár 6,1%-ig is felkúszhat, ami érdemi fiskális lépéseket tehet szükségessé.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.