Magyarország hiánycsökkentési tervet készít, a kormány nem jelöl ki konkrét forintárfolyam-célt

Magyarország hiánycsökkentési tervet készít, a kormány nem jelöl ki konkrét forintárfolyam-célt
Hiánycsökkentés forintcél nélkül

A magyar kormány szerint a forint kiszámíthatósága kulcsfontosságú a gazdaság számára, miközben nem határoz meg konkrét árfolyamcélt a hazai devizára. A költségvetési politika közben 2030-ra a GDP 3 százaléka alá vinné a hiányt, noha külön intézkedések nélkül a deficit jövőre a jelenlegi becslések szerint elérheti a 6,1 százalékot is.

Kiemelések

  • A magyar kormány nem jelöl ki konkrét forintárfolyam-célt, de továbbra is elsődleges szempont a forint kiszámíthatósága.
  • A kormány 2030-ra a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá tervezi mérsékelni hiteles középtávú tervvel.
  • Intézkedések nélkül a költségvetési hiány 2025-ben akár a GDP 6,1 százalékát is elérheti, ezért komoly fiskális lépések szükségesek.

Forintpolitika és középtávú költségvetési célok

A Portfolio.hu beszámolója szerint Kármán András pénzügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján azt mondja, hogy a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja a forintra. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a hazai fizetőeszköz kiszámíthatósága továbbra is kulcsfontosságú szempont.

A tárcavezető megerősíti, hogy a kormány 2030-ra a bruttó hazai termék 3 százaléka alá tervezi csökkenteni a költségvetési hiányt. Ennek érdekében a pénzügyi tárca hiteles és átlátható középtávú költségvetési tervet terjeszt be a deficit mérséklésére.

Piaci és fiskális következmények Magyarországon

Külön intézkedések nélkül a jelenlegi becslések szerint a költségvetési hiány jövőre akár a GDP 6,1 százalékát is elérheti. Ez arra utal, hogy a hiány leszorításához a következő években érdemi fiskális lépésekre lehet szükség.

A forint árfolyamával kapcsolatos kormányzati üzenet a devizapiaci szereplők számára is fontos, mert a kiszámíthatóság hangsúlyozása a gazdaságpolitikai stabilitás része. A nyilatkozat így egyszerre érinti a költségvetési pályát és a magyar pénzügyi piacok rövid- és középtávú megítélését.

Korábbi cikkünkben a magyar államháztartás júniusi, 424,1 milliárd forintos többletét elemeztük, amely átmeneti javulást jelzett az év első felének hiánytrendjéhez képest. Ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a féléves deficit továbbra is magas, így az éves hiánycél teljesítéséhez és a költségvetési pálya stabilizálásához további kiigazításokra és kiadásoldali alkalmazkodásra lehet szükség.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.