Magyarország mezőgazdasága súlyos aszálykockázattal néz szembe, nő a tétlenség gazdasági ára
A magyar gazdaságra és különösen a mezőgazdaságra egyre nagyobb terhet rak az éghajlatváltozás, miközben a szakmai anyagok szerint a beavatkozás halogatása jóval drágább lehet, mint az alkalmazkodási és zöldátállási lépések felgyorsítása. Az idei nyárra jelzett forróbb és részben szárazabb időjárás növeli annak kockázatát, hogy több térségben tovább romlik a talajnedvesség és termőföldek kerülnek veszélybe.
Kiemelések
- Az NGFS és az ENSZ GEO-7 jelentése szerint a klímavédelmi intézkedések halogatása a következő évtizedekben jelentősen növeli a gazdasági veszteségeket.
- A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat 2024. áprilisi előrejelzése az átlagosnál melegebb, szárazabb nyarat és extrém aszálykockázatot prognosztizál Magyarország számára.
- A Magyar Nemzeti Bank Zöld pénzügyi jelentése szerint a környezeti károk rontják a pénzügyi stabilitást, növelik az inflációt és drágítják a vállalati tőkeköltséget.
Nemzetközi és hazai kockázati jelzések erősödnek
A Portfolio.hu-n megjelent véleménycikk szerint a jegybankokat és pénzügyi felügyeleteket tömörítő NGFS, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2025 decemberi GEO-7 jelentése is arra figyelmeztet, hogy a klímavédelmi intézkedések késleltetése jelentős gazdasági és pénzügyi veszteségekkel jár. Az anyag szerint a nettó zéró átállás költsége elmarad az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás és a hosszú távú környezeti károk költségeitől.A cikk felidézi, hogy a világgazdaság hozzávetőleg fele olyan ágazatokból származik, amelyek közepesen vagy erősen függenek a természeti rendszerektől. A hivatkozott elemzések alapján a tétlenség költségei a következő évtizedekben tovább nőnek, miközben az átalakulás makrogazdasági haszna hosszabb távon jelentősen meghaladhatja a beruházások árát.
A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat áprilisi szezonális előrejelzése Közép-Európában, így Magyarországon is az átlagosnál jelentősen melegebb nyarat valószínűsít. A cikk szerint a modellek a csapadék esetében bizonytalanabbak, de a térség nagy részén szárazabb időjárási mintázat és aszálykockázat látható, ami tartós hőhullámokkal párosulhat.
Növekvő nyomás a mezőgazdaságon és a versenyképességen
A cikk a Magyar Nemzeti Bank 2025 májusában megjelent Zöld pénzügyi jelentésére is hivatkozik, amely szerint a klímaváltozás és a környezeti károk rendszerszintű pénzügyi kockázatot jelentenek Magyarország számára. Az elemzés szerint a környezeti szempontok figyelmen kívül hagyása rontja a pénzügyi stabilitást, növeli az inflációs nyomást, és a magyar vállalatok számára drágábbá teheti a tőkéhez való hozzáférést.A mezőgazdaságban a jelenlegi meteorológiai adatok alapján a 2022-es aszályhoz mérhető száraz időszak lehetőségével is számolni kell, miközben a tavaszi vetések már száraz talajba kerültek. A szöveg szerint ha a kormányzati válasz tovább késik, akkor a Duna-Tisza közi Homokhátságon vagy a Nyírségben sok százezer hektárnyi termőterület elvesztése is reális kockázattá válhat.
Az anyag szerint a gazdasági és egészségügyi károk mérsékléséhez gyorsítani kellene a dekarbonizációt, a megújuló energiaforrások integrációját és a zöldfinanszírozás megerősítését. A cikk arra a következtetésre jut, hogy a fosszilis energiafüggőség fenntartása nemcsak környezeti, hanem versenyképességi és nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára.
Korábbi cikkünk a hazai erőforrások (termőföld, víz, másodnyersanyagok) stratégiai szerepét és a körforgásos átállás szükségességét járta körül a magyar versenyképesség szempontjából. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a nyersanyag-függő iparágak sérülékenysége és az aszály–villámárvíz kockázatok miatt a vízmegtartás, a természetalapú megoldások és egy egységes zöldgazdasági finanszírozási keretrendszer (például egy Zöldgazdaságfejlesztési Alap) felértékelődik.
Legfrissebb Finanzen.net Zero hírek
- Forex
- Crypto