Az EKB mérlegeli az infláció elleni küzdelmet és a növekedési kockázatokat
Az Európai Központi Banknak óvatosnak kell maradnia, és el kell kerülnie, hogy az infláció elleni küzdelem túlzott gazdasági nyomást eredményezzen – mondta az EKB Kormányzótanácsának tagja, Jannis Sztournarasz. Megjegyzései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a szabályozónak egyensúlyt kell találnia az újbóli áremelkedési sokkok kockázata és az euróövezet gyenge beruházási aktivitása között.
Kiemelések
- Sztournarasz szerint az EKB-nak kerülni kell a túlzottan szigorú politikát.
- Az inflációs cél átmeneti túllépése szerinte kiegyensúlyozott választ igényel.
- A szigorú politika fő kockázata a beruházásokra és a gazdasági aktivitásra nehezedő további nyomás.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Jelzés az automatikus szigorítás ellen
A Bloomberg szerint a Görög Nemzeti Bank elnöke, aki újra kinevezése kapcsán szólt a törvényhozókhoz, úgy nyilatkozott, hogy az inflációra adott válasznak arányosnak kell lennie. Véleménye szerint, ha az inflációs cél túllépése jelentős, de átmeneti, az EKB-nak „kiegyensúlyozott” választ kell adnia, nem pedig túlzottan szigorút.
Ez az álláspont egy szélesebb vitát tükröz az EKB-n belül: mennyire határozottan kell reagálnia a jegybanknak az új kínálati sokkokra, beleértve az energiaárakat, a geopolitikát és a kereskedelmi akadályokat. Sztournaraszt régóta a Kormányzótanács egyik óvatosabb tagjaként tartják számon. Korábban már kijelentette, hogy az EKB „jó egyensúlyban” van, és csak akkor kell irányt váltania, ha az inflációs és növekedési kilátások érdemben változnak.
A beruházás is érv lesz
Sztournarasz szerint a fő kockázat nemcsak a gazdasági lassulás, hanem a beruházásokra nehezedő nyomás is. A túlzottan szigorú kamatszint növeli a vállalatok hitelfelvételi költségeit, rontja a finanszírozási feltételeket, és gyengítheti a hosszú távú növekedési potenciált.
Az euróövezet számára ez különösen érzékeny kérdés. A régió már most is magas bizonytalansággal néz szembe a geopolitika, a vámok és a gyenge külső kereslet miatt. Ilyen környezetben a túl szigorú monetáris politika tovább mélyítheti a lassulást, különösen, ha az inflációs nyomást nem a túlfűtött kereslet, hanem átmeneti költségnövekedés okozza.
Sztournarasz megközelítése közel áll az EKB stratégiájának logikájához: az inflációs cél középtávon 2%, és az attól való eltérésre adott válasznak figyelembe kell vennie a sokk mértékét, forrását és tartósságát. A jegybank stratégiája azt is elismeri, hogy az infláció átmeneti ingadozásai elkerülhetetlenek, és a rövid távú sokkokra adott túlzott válasz felesleges volatilitást okozhat a gazdasági aktivitásban és a foglalkoztatásban.
Ár- és növekedési egyensúly
Sztournarasz nyilatkozata a piacok számára azért fontos, mert keretet ad az EKB lehetséges döntéseinek egy újabb inflációs hullám esetén. Ha az áremelkedést átmeneti tényezők okozzák, egyes döntéshozók ellenezhetik az agresszív szigorítást.
A fő irányadó pontok változatlanok: az EKB inflációs célja 2%, de a szabályozónak nemcsak a jelenlegi árakat, hanem döntéseinek hitelezésre, beruházásra és foglalkoztatásra gyakorolt következményeit is mérlegelnie kell. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy az euróövezeti kamatpálya jövője nem egyetlen inflációs adat függvénye lesz, hanem attól, hogy a jegybank mennyire tartósnak ítéli meg az áremelkedési sokkot.
Korábbi beszámolónk szerint az EU új inflációs hullámmal néz szembe, miközben az EKB kamatemelést jelez.
- Forex
- Crypto