Magyarország M&A-piaca élénkülhet a politikai kockázatok enyhülésével

Magyarország M&A-piaca élénkülhet a politikai kockázatok enyhülésével
Élénkülő M&A-piac Magyarországon

A magyar vállalatfelvásárlási piacot az elmúlt években nemcsak a makrogazdasági környezet, hanem az állami beavatkozás, a szabályozási bizonytalanság és a külföldi befektetők visszahúzódása is alakította. Tranzakciós tanácsadók szerint az áprilisi parlamenti választások után olyan akadályok tűnnek el a gazdaságból, amelyek újra megnyithatják a piacot a nemzetközi és hazai vevők előtt.

Kiemelések

  • 2025-ben Magyarországon 65 M&A tranzakció zárult 369 millió dollár értékben, ami jelentősen elmarad a 2024-es 4,751 milliárd dollártól.
  • Az állami jelenlét és a kiszámíthatatlan szabályozás miatt a magyar piacon az EBITDA-alapú értékeltség akár 2-3-szoros diszkontot is elérhet régiós összevetésben.
  • A szabályozási kockázatok enyhülése és EU-források megjelenése 2027-2028-tól élénkítheti az M&A piacot a külföldi befektetők visszatérésével.

Piaci szerkezet és szabályozási fordulat

Amint arról a Portfolio beszámolt, több piaci szereplő szerint a magyar M&A-környezetben az állami jelenlét erősödése, a kormányközeli tőke térnyerése és a kiszámíthatatlan szabályozás hosszabb időn át politikai termékké tette a tranzakciós piacot. Siklósi Zoltán, az Invescom vezérigazgatója úgy látja, hogy ez alacsonyabb befektetői aktivitást, óvatosabb külföldi érdeklődést és értékeltségi diszkontot okozott.

Az Invescom elemzése szerint 2021 és 2025 között a magyar M&A-tranzakciók mintegy negyede állami vagy NER-közeli szereplő részvételével zajlott. A cég szerint ezzel párhuzamosan csökkent a külföldi felvásárlók aránya, miközben a politikai kockázat és a szabályozási bizonytalanság több nemzetközi befektetőt eltántorított.

A szabályozási környezet különösen az FDI-ellenőrzésen keresztül fékezte a piacot. A szereplők szerint az 1 millió euró feletti ügyletek széles köre stratégiai kategóriába esik, az eljárások lassúak és nehezen tervezhetők, ami a tranzakciózárások ütemezését is érdemben befolyásolja.

Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere szerint a külföldi tőke ellenőrzésére szolgáló szabályozást tavaly júniustól láthatóan aktívabban alkalmazzák, és ez teljesen lefagyasztotta a rendszert. Vajda Zsolt, a Deloitte partnere ennél visszafogottabban értékeli a közvetlen hatást, de szerinte is egyértelműen növelné az aktivitást a szabályok eltörlése vagy kiszámíthatóbbá tétele.

Értékeltség, régiós verseny és visszatérő befektetők

Az A&O Shearman adatai szerint Magyarországon 2025-ben 65 tranzakció zárult mintegy 369 millió dollár értékben, ami visszaesés a 2024-es kiugró évhez képest, amikor 57 ügylet összértéke 4,751 milliárd dollár volt. A 2024-es rekordot döntően a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér koncessziós társaságának 3,2 milliárd dolláros felvásárlása emelte meg.

Regionális összevetésben a magyar piac vonzereje gyengébbnek látszik. Az Invescom, az EMIS és a CMS adatai szerint tavaly Lengyelországban 331, Romániában 272, Magyarországon 74, Szlovéniában pedig 71 felvásárlási tranzakció történt, miközben a közép-kelet-európai régió teljes ügyletértéke nőtt.

A tanácsadók szerint a külföldi vevők hiánya közvetlenül megjelenik az árazásban. Az Invescom tapasztalata alapján a magyar cégek értékelése a régiós összevetésben akár az éves EBITDA két-háromszorosának megfelelő diszkontot is mutat, míg Szendrői Gábor szerint a külföldi vevők átlagosan 25-30%-kal fizetnek többet, ezért kizárásuk ekkora vagyonvesztést okozhatott a tulajdonosoknak.

Siklósi Zoltán szerint a piac felszabadulásával a külföldi szakmai és pénzügyi befektetők akár rövid távon, 2027-2028-tól is visszatérhetnek Magyarországra, különösen Lengyelországból, Nyugat-Európából és nagyobb ügyletek esetén a U.S. piacról. A várakozásokat erősíti, hogy egyes nyugati befektetők a választások után már újraindítják korábban halasztott projektjeiket.

A következő évek kínálati oldalát az utódlási hullám is erősítheti, mivel a rendszerváltás után alapított cégek tulajdonosai egyre nagyobb számban keresnek megoldást a generációváltásra. A szakértők szerint, ha a makrogazdasági stabilizáció, az EU-források bevonása és a kiszámíthatóbb szabályozás együtt valósul meg, akkor a magyar M&A-aktivitás a jelenlegi szint többszörösére is emelkedhet.

Korábbi cikkünkben a brüsszeli egyeztetésekről írtunk, amelyek középpontjában az uniós források felszabadítása és a korrupcióellenes, jogállamisági vállalások teljesítése állt. Bemutattuk, hogy a csatlakozási szándék az Európai Ügyészséghez, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítése, a vagyonnyilatkozati szabályok szigorítása és az alapítványi rendszer reformja kulcselemei lehetnek a megállapodásnak, ami érdemben befolyásolhatja a hazai gazdasági kilátásokat is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.