Magyarország az elektronikus fizetések élvonalában erősíti piaci pozícióját Európában
Magyarország az elektronikus fizetések elterjedtsége, az NFC-használat és az elfogadóhelyek száma alapján Európa élmezőnyéhez tartozik. Az iparági szereplők szerint a következő időszak fő kérdése nem az új megoldások bevezetése, hanem a meglévő digitális fizetési formák gyorsabb terjesztése és a készpénzhasználat további visszaszorítása.
Kiemelések
- Magyarországon az elektronikus fizetések aránya már most eléri a 70%-ot, így a piac a 2030-as üzleti céldátum előtt túlteljesít.
- A tranzakciós illeték több százmilliárd forintos éves bevétel mellett torzítja a piaci struktúrát, növeli költségeket és gátolja az innovációt.
- A qvik lakossági online fizetéseknél már 15-20%-os részesedést ért el, de a bolti és vállalati terjedést továbbra is az illeték és technológiai lemaradások hátráltatják.
Konferencián felvázolt piaci és szabályozási irányok
A Portfolio beszámolója szerint a konferencia pénzforgalmi szekciójának közönségszavazása azt jelzi, hogy a piacon most elsősorban nem új, forradalmi fejlesztésekre, hanem a már működő digitális fizetési megoldások szélesebb használatára van szükség. A megszólalók egybehangzóan azt emelik ki, hogy technológiai és infrastrukturális szempontból Magyarország már most is erős pozícióban van.
Al-Absi Gáber Seif, a Simplay vezérigazgató-helyettese arra hívja fel a figyelmet, hogy az NFC-s fizetésben és az elfogadóhelyek számában Magyarország Európa élvonalába tartozik. Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatója ezt azzal egészíti ki, hogy az ország technológiai és infrastrukturális oldalról valóban az élmezőnyben jár.
Luspay Miklós, az MNB igazgatója szerint az elektronikus fizetések aránya értékben már eléri a 70%-ot, így a kétharmados szintet jóval a 2030-as céldátum előtt teljesíti a piac. Magyarország emellett az azonnali fizetési rendszerrel és a központi visszaélésszűrő rendszerrel is úttörő szerepet tölt be Európában.
A tranzakciós illeték és a qvik terjedésének üzleti hatása
Sárközi Zoltán, az Innopay tulajdonosa úgy látja, hogy a fizetések piacán jelenleg még egy kettős korszak zajlik, de a hosszabb távú irány egyértelműen az elektronikus megoldások felé mutat. Zátonyi János, az MBH Bank igazgatója közben azt hangsúlyozza, hogy a szabályozásnak inkább támogatnia kell a piacot, nem pedig közvetlenül irányítania azt.
A résztvevők a tranzakciós illetéket is a növekedés egyik fő akadályának tekintik, mivel az évi több százmilliárd forintos bevétel mellett torzítja a bevételi struktúrákat, növeli a pénzforgalmi költségeket és versenyhátrányt okoz a hazai szereplőknek. Emellett forrásokat vonhat el az edukációtól és a digitális fejlesztésektől is, ezért a piaci szereplők szerint fokozatos kivezetése indokolt lenne.
A lakossági qvik-fizetések terjedését segíti, hogy ezekre nem vonatkozik a tranzakciós illeték. Ennek köszönhetően az online fizetésekben a qvik már az Apple Pay-jel is versenyez, miközben a teljes pénzforgalomban nagyjából 1% körüli a részesedése, az online térben viszont 15-20% is lehet az aránya.
A vállalati oldalon ugyanakkor az illeték továbbra is fékezheti a magyar fejlesztés szélesebb körű elterjedését. A bolti fizetésekben a qvik további növekedését a konferencián elhangzottak szerint a szabályozói elvárások nem következetes teljesítése, valamint a fizetői oldalon meglévő technológiai lemaradások is lassítják.
Korábbi cikkünkben a magyar fizetések digitalizációjának gyorsulását és a készpénz tartós jelenlétét tekintettük át, külön kiemelve Budapest és a vidék eltérő trendjeit. Bemutattuk a külföldi pénzforgalmi szolgáltatók térnyerését és a Qvik e-kereskedelmi terjedését, valamint azt is, hogy a díjszint, a biztonsági fejlesztések és a közelgő európai szabályozási változások (PSR) hogyan formálják a piacot.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto