ÁSZ, 286 milliárdos költségvetési hiányt jelez az építési projektekben

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
286 milliárdos költségvetési hiány az építési projektekben

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

02.06.2026

ÁSZ, 286 milliárdos költségvetési hiányt jelez az építési projektekben — 286 milliárdos hiány építkezéseknél

Az új kormány és az előző kabinet közötti átadás-átvétel során derül ki, hogy az idei költségvetésből összesen 286 milliárd forintnyi fedezet hiányzik több nagy közlekedési és infrastrukturális tételnél. A vitatott előirányzatok között a gyorsforgalmi úthálózat díjai, a Budapest–Belgrád vasút magyar szakasza és az iváncsai vasúti fejlesztés szerepel, miközben az Állami Számvevőszék szerint több esetben nem kapta meg a teljes ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat.

Kiemelések

Az Állami Számvevőszék szerint a három nagy infrastrukturális projektben összesen 286 milliárd forintnyi költségvetési fedezethiány mutatható ki.
A gyorsforgalmi úthálózat finanszírozásánál 175,6 milliárd forint hiány keletkezik, miközben a kiadási tervezés nem nyilvános kormányhatározatra épül.
A Budapest–Belgrád vasút magyar szakaszán 87,7 milliárd forintos többletforrás-igény és 2025-re várt befejezés mellett továbbra is jelentős pénzügyi szükséglet várható.

Költségvetési tételek és ellenőrzési korlátok

A Telex beszámolója szerint az Állami Számvevőszék részletes válaszban ismerteti, hogy a parlament tavaly miként fogadja el azokat a költségvetési tételeket, amelyeknél most jelentős fedezethiány látszik. A számvevőszék közlése szerint a három nagy vitatott tételből kettőnél külön tájékoztatást kér az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, és az álláspontját ezekre a nyilatkozatokra alapozza.

Az ÁSZ azt hangsúlyozza, hogy a minisztériumok büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak arról, hogy az átadott dokumentumok teljes körűek, hitelesek és hiánytalanok. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy nincs jogköre megítélni, félrevezeti-e őt a kormány. A legnagyobb tétel a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja, ahol 175,6 milliárd forint hiány mutatkozik, míg a Budapest–Belgrád vasút magyarországi szakaszánál 87,7 milliárd forintos többletforrás-igény merül fel, az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasúti infrastruktúrájánál pedig 22,3 milliárd forintos hiány azonosítható.

Az ÁSZ megerősíti azt is, hogy az autópálya-koncesszió költségeinek tervezése egy nem nyilvános kormányhatározatra épül, amelyet a minisztériumok még a számvevőszéknek sem küldenek meg. A szervezet szerint emiatt, valamint a kapcsolódó szerződések és részletes tárgyalási anyagok hiánya miatt a számvevők nem tudnak saját számításokat készíteni, így csak részben ellenőrzik az előirányzatok megalapozottságát.

Infrastrukturális projektek és fiskális kockázatok

A gyorsforgalmi úthálózat esetében a Nemzetgazdasági Minisztérium több indokot sorol fel arra, miért tervez alacsonyabb kiadási szinttel, mint korábban. A tárca folyamatban lévő szerződésmódosítási tárgyalásokra, egyes kifizetések későbbre tolódására és az M6-os autópálya korábbi koncessziós szerződésének kifutására hivatkozik, és további intézkedések lehetőségét is felveti annak érdekében, hogy a 210 milliárd forintos kiadási szint tartható maradjon.

A Budapest–Belgrád vasút ügyében az ÁSZ kezdetben hiányolja a részletes számításokat, később azonban olyan táblázatokat és háttérmagyarázatokat kap, amelyek akkor kielégítőnek tűnnek. A minisztériumok azzal számolnak, hogy az építkezés jelentős része 2025-ben lezárul, ezért 2026-ban már csak kisebb, áthúzódó kifizetések maradnak, miközben előrehaladott tárgyalások folynak a kínai CEXIM bankkal egy új hitelfelvételről. A most nyilvánosságra került dokumentumok alapján azonban ezek a várakozások nem teljesülnek, mert az átadás-átvételi iratok szerint a projekthez továbbra is közel 88 milliárd forintos többletforrás szükséges.

Az iváncsai vasúti fejlesztés külön kockázatot jelez, mert ez az előirányzat a leírás szerint még csak nem is szerepel a költségvetésben. Az ÁSZ ezt eredetileg nem vizsgálja, később azonban felmerül, hogy az iparvágány fejlesztése egyszerűen kimarad a tervezésből. A fejlemények összességében arra utalnak, hogy a számvevőszék ugyan több kockázatot is jelez a parlamentnek, a vitatott előirányzatokat mégis változatlan formában fogadják el.

Korábbi cikkünkben a Budapest–Belgrád vasútvonal személyforgalmának elindítását akadályozó tényezőket vettük sorra, kiemelve, hogy az átvétel folyamata és több kulcsfontosságú műszaki feltétel (például a biztosítóberendezés és a vonatbefolyásoló rendszer) még nem teljesült. Arra is kitértünk, hogy a kormány a beruházás átvilágítását ígéri, miközben a titkosított dokumentumok feloldásához a kínai fél hozzájárulása is szükséges, és a projekt költségei továbbra is viták tárgyát képezik.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?