Az energiatárolás egyre nagyobb szerepet nyer a globális árampiacon

Az energiatárolás egyre nagyobb szerepet nyer a globális árampiacon
Energiatárolás új korszak

A villamosenergia-rendszerekben az akkumulátoros tárolás néhány év alatt kulcsfontosságú rugalmassági eszközzé válik, miközben a megújuló termelés gyors terjedése új üzleti szerepet ad a technológiának. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2025-ben világszerte 108 gigawatt új akkumulátoros kapacitást telepítettek, ami 40 százalékos éves növekedést jelent.

Kiemelések

  • A Portfolio.hu által idézett IEA-elemzés szerint 2025-ben világszerte 87 gigawatt új hálózati energiatároló kapacitás lép be a piacra, Kína ebből 63 gigawattot tesz ki.
  • Ausztrália új akkumulátoros kapacitása közel 8 gigawattra nőtt, ami egy év alatt kilencszeres emelkedés, és már a szabályozható kapacitások 18 százalékát teszi ki az országban.
  • Kaliforniában az akkumulátorok részesedése a gyors felterhelési igények kielégítésében 2026 első negyedévére 60 százalék fölé emelkedik, miközben a közüzemi projektek kivitelezési ideje mediánban 275 nap.

Globális bővülés és változó működési modell

Mint a Portfolio.hu által ismertetett IEA-elemzés rámutat, a bővülés döntő része továbbra is a hálózati méretű energiatárolókhoz kötődik, ezekből 2025-ben mintegy 87 gigawatt új kapacitás lép be a rendszerekbe. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói oldali, mérő mögötti tárolók piaca is gyorsul azokban az országokban, ahol magas villamosenergia-árak és támogató szabályozás ösztönzi a beruházásokat.

Kína 2025-ben több mint 63 gigawatt új akkumulátoros kapacitást ad hozzá rendszeréhez, így önmagában a globális telepítések több mint felét adja. Az Egyesült Államok 19 gigawatt új kapacitással a második helyen áll, míg Európában az összes új kapacitás 6,2 gigawatt körül alakul, ami enyhe visszaesést jelez, de a nagy hálózati projektek volumene több mint kétszeresére nő.

Az egyik leglátványosabb ugrást Ausztrália mutatja, ahol az új akkumulátoros kapacitás közel 8 gigawattot ér el, csaknem kilencszeresére emelkedve egy év alatt. Az országban az akkumulátorok már a telepített szabályozható kapacitások mintegy 18 százalékát adják, ami jóval meghaladja a kínai, az U.S.-beli és az európai arányt.

A technológia működési profilja közben érdemben átalakul. A korábbi, elsősorban frekvenciaszabályozási és kiegyenlítőpiaci felhasználás helyett egyre inkább az energy shifting kerül előtérbe, vagyis az, hogy a tárolók olcsó vagy túltermelési időszakban töltenek, majd a magas keresletű órákban visszatáplálnak a hálózatba.

Piaci hatás és magyarországi helyzet

Ez a szerepváltás különösen jól látszik Kaliforniában, ahol a napenergia-kapacitás már meghaladja az 55 gigawattot, és napos időben a nettó terhelés időnként nulla közelébe esik. Az esti órákban ezért gyors felterhelési igény jelenik meg, amelyet korábban döntően gázerőművek szolgálnak ki, az IEA adatai alapján azonban az akkumulátorok részesedése ebből az igényből öt év alatt kevesebb mint 1 százalékról 2026 első negyedévére 60 százalék fölé emelkedik.

Az akkumulátoros tárolás versenyképességét az is erősíti, hogy a közüzemi méretű projektek medián építési ideje az IEA szerint mintegy 275 nap, ami jóval rövidebb a gázerőművek vagy az atomerőművek megvalósítási idejénél. A tényleges bevezetési tempót ugyanakkor továbbra is az engedélyezés, a finanszírozás és a hálózati csatlakozás határozza meg, Kínában például a tervezéstől számított átlagos megvalósítási idő 1,2 év, míg Európában ez több mint 2 év is lehet.

Magyarországon is gyorsan bővül a piac: 2022-ig gyakorlatilag nem működik ipari akkumulátoros tárolás a hazai átviteli hálózaton, 2026. május 1-jére azonban a kapacitás 501,5 megawattra nő. Ez a teljes hazai rugalmas kapacitás mintegy 6 százalékát adja, míg a rendszerszintű szolgáltatásokban legfontosabb gáz- és biogáztüzelésű kapacitásokhoz mérve az arány már 12,5 százalék.

A bevételi szerkezet Magyarországon ma még megoszlik a szabályozói piac és a tőzsdei arbitrázs között, de a kiegyenlítőpiaci áresés és a HUPX napon belüli árkülönbségei miatt a működés itthon is gyorsan tolódik az energy shifting felé. Ez arra utal, hogy az akkumulátorok már nem kiegészítő technológiaként jelennek meg, hanem egyre inkább a megújuló alapú villamosenergia-rendszer alapinfrastruktúrájává válnak.

Korábban az eurózóna májusi inflációs megugrásáról írtunk, amely 2023 óta először került 3% fölé, és a drágulást elsősorban az energiaárak emelkedése hajtotta. Anyagunk arra is kitért, hogy ez a környezet erősíti az EKB kamatemelési várakozásait, miközben Európa importált energiafüggősége szűkíti a jegybank mozgásterét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.