Magyarország új energiastratégiát készít, az év végére állhat össze a keretrendszer

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Új magyar energiastratégia

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

6 órával ezelőtt

Magyarország új energiastratégiát készít, az év végére állhat össze a keretrendszer — Új energiastratégia készül

Az európai energiapolitikát az elmúlt évek geopolitikai és piaci bizonytalanságai egyre inkább az ellátásbiztonság, a rugalmasság és az importkitettség csökkentése felé terelik. Magyarországon ennek jegyében készül egy új energetikai keretrendszer, amely az atomenergia, a megújulók, a hálózatfejlesztés és az energiahatékonyság szerepét is kijelölheti.

Kiemelések

A magyar kormány év végére új energetikai keretrendszert készít, 2027-ben kezdődhet a végrehajtás, prioritás az atomenergia és a megújulók fejlesztése.
A stratégia egyik fő célja az importfüggőség mérséklése, diverzifikációval és saját termelés növelésével csökkentenék a földgáz, kőolaj és áram importját.
A villamosenergia-hálózat fejlesztése, energiatárolói beruházások és energiahatékonyság növelése kiemelt jelentőségű, hogy az új megújuló kapacitásokat befogadhassák és kezelhessék.

Az új keretrendszer fő pillérei

Mint a Portfolio.hu beszámolója szerint a BEST konferencia energiabiztonsági panelbeszélgetésén elhangzott, Tótth András energetikai államtitkár szerint a magyar energiapolitika hosszú távú irányát két meghatározó technológiai pillér, az atomenergia és a megújuló energiatermelés adhatja. Azt mondta, Magyarország adottságai miatt nincs egyetlen olyan technológia, amely önmagában biztosítani tudja az ország hosszú távú energiaellátását.

Az államtitkár szerint a nukleáris és megújuló kapacitások együttes fejlesztése egyszerre szolgálhatja az ellátásbiztonságot, a dekarbonizációt és az importfüggőség csökkentését. Hozzátette, hogy a gyorsan bővülő napelemes kapacitások új rendszerirányítási kihívásokat is okoznak, ezért az energiatárolók kulcsszerepet kapnak abban, hogy a napközben megtermelt villamos energia később visszakerüljön a rendszerbe.

Tótth András úgy fogalmazott, a kormány jelenleg egy átfogó energetikai keretrendszeren dolgozik, amely a következő időszak fejlesztési irányait és prioritásait határozza meg. Elmondása szerint az új kormány egyelőre a hazai energiarendszer valós állapotát méri fel, a konkrét intézkedések pedig ezt követően körvonalazódnak, miközben a tervek szerint a keretrendszer és a hozzá kapcsolódó intézkedési terv még az idei év végére elkészülhet, 2027-ben pedig megkezdődhet a végrehajtás.

Az eddig ismert irányok között szerepel, hogy a szélenergia nagyobb szerepet kaphat a hazai ellátásban. Ehhez hozzájárulhatnak az uniós forrásból megvalósuló hálózatfejlesztések és energiatároló-beruházások is, miközben hosszabb távon olyan piaci környezet kialakítása a cél, ahol az energetikai fejlesztések támogatások nélkül is gazdaságosan működnek.

Importfüggőség, hálózatok és energiahatékonyság

A stratégia egyik központi eleme az energiaimport-függőség mérséklése lehet. Magyarország jelenleg jelentős mennyiségű földgázt, kőolajat és villamos energiát importál, ami geopolitikai és gazdasági kitettséget jelent, ezért a cél az, hogy az ország minél nagyobb arányban legyen képes saját termelésből, diverzifikált forrásokból és rugalmas infrastruktúrán keresztül biztosítani energiaellátását.

A konferencia panelbeszélgetésén visszatérő megállapítás volt, hogy az energetikai átállás nem kizárólag új erőművek és tárolók építését jelenti, hanem a villamosenergia-hálózatok korszerűsítését is megköveteli. Az elhangzottak szerint hiába épülnek új megújuló kapacitások, ha a hálózat nem képes befogadni és rugalmasan kezelni azokat.

A kínálati oldal fejlesztése mellett az energiafelhasználás csökkentése is fontos szerepet kap. Az új keretrendszer várhatóan azt is meghatározza, hogyan lehet a lakóépületek korszerűsítésétől az ipari energiafelhasználás optimalizálásáig terjedő energiahatékonysági beruházásokat technológiai, finanszírozási és szabályozási eszközökkel ösztönözni, mivel minden megtakarított földgáz- és villamosenergia-mennyiség közvetlenül csökkenti az ország külső energiaforrásoktól való függőségét.

Korábban arról írtunk, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyar Fejlesztési Bank 2 milliárd eurós tőkeinjekcióját a módosított magyar helyreállítási terv keretében, amely piaci hiányosságok kezelésére nyújt finanszírozást több ágazatban. Kiemeltük, hogy a források a kkv-k versenyképességét, a zöld és digitális átállást, valamint többek között az EBB-vel közös projektek megvalósítását is segíthetik, szigorú versenyvédelmi korlátok mellett.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?