K&H szerint a magyar hozamok még nem árazzák az eurócsatlakozást

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar hozamok és eurócsatlakozás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Ciaran Ryan

Tegnap

K&H szerint a magyar hozamok még nem árazzák az eurócsatlakozást — Hozamok még nem áraznak

A magyar infláció az év első öt hónapjában rendkívül visszafogottan alakul, ami támogatja az euróbevezetés egyik fontos feltételét, miközben a forint erős teljesítményt mutat a feltörekvő piaci devizák között. A K&H ugyanakkor azt várja, hogy az év végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció, és a hazai kötvénypiaci hozamokban egyelőre nem jelenik meg az eurózónás tagság árazása.

Kiemelések

A forint az egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci deviza 2024-ben, de az 5 éves magyar hozamok EU-tagságot még nem árazzák.
Az uniós források beérkezése nem erősíti a forintot, mert az MNB devizatartalékban tartja az eurót; az árfolyam-sáv fontos lesz csatlakozás előtt.
K&H 2025-re 2,5 százalékos, 2026-ra 3 százalékos magyar GDP-növekedést vár, az EU-források, beruházások és akkumulátorgyárak bővülése miatt.

Forint, hozamok és növekedési tényezők

A Portfolio beszámolója szerint a K&H elemzése alapján a forint idén a brazil reállal versenyezve a legjobban teljesítő feltörekvő piaci devizák közé tartozik, és a befektetők nemcsak a magyar devizát, hanem a hazai kötvényeket is vásárolják. Ez hozamcsökkenést hoz a magyar papíroknál, de az 5 éves hozamszint még nagyjából a régiós szinteken mozog, így az eurózónás tagság nincs beárazva a piacba.

Németh Dávid szerint az uniós források beérkezése nem okoz forintfelértékelődést, mert az euróban érkező pénzek hatását az MNB teljes egészében a devizatartalékban tartja meg. Ez később az esetleges intervenciók szempontjából is fontos lehet, mivel az euróövezeti csatlakozás előtt az árfolyamot egy meghatározott sávon belül kell tartani.

Az elemző közben az ingatlanpiacon túlértékeltséget lát, és az EKB számításaira hivatkozva azt mondja, hogy a magyar lakáspiac a második leginkább túlértékelt. Ezzel együtt lassú normalizálódást vár, miközben a beruházások felfutása, a nettó export pozíció javulása és az uniós források érkezése új növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot; a K&H jövőre 2,5 százalékos, azt követően 3 százalékos növekedést vár.

Németh Dávid szerint az akkumulátorgyárak már idén is hozzájárulnak a bővüléshez, és ez a hatás jövőre még erősebb lehet. Úgy látja, hogy a költségvetési kiadási oldal nemzetközi minták szerinti átalakítása érdemi mozgásteret adhat, mivel a magyar állam működési és gazdaságtámogatási kiadásai GDP-arányosan meghaladják az uniós átlagot, így elméletileg tér nyílhat a hiány mérséklésére.

Korábbi cikkünkben a magyar államadósság finanszírozási költségeinek csökkenését vettük górcső alá, különösen a forint erősödése és az állampapírhozamok mérséklődése nyomán. Arra jutottunk, hogy a kamatkiadások és a tőketörlesztés oldalán már 2026-ban is érdemi, akár százmilliárdos nagyságrendű megtakarítás jelenhet meg, ha a piaci bizalom tartós marad. Kiemeltük azt is, hogy az inflációs pálya, a hozamkörnyezet és az árfolyam alakulása együtt határozza meg a költségvetési mozgástér bővülésének ütemét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?