Magyarország gigacsomagot nyújt be az uniós forrásokért, életbe lépnek az új devizahiteles szabályok

Magyarország gigacsomagot nyújt be az uniós forrásokért, életbe lépnek az új devizahiteles szabályok
Gigacsomag és új szabályok

A magyar kormány átfogó törvénycsomagot nyújt be az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges jogállamisági és korrupcióellenes vállalások teljesítésére. A csomag mellett szerdától hatályos az a törvény is, amely átmenetileg felfüggeszti a devizahiteles ügyekben zajló pereket és végrehajtásokat a kapcsolódó szabályok felülvizsgálatáig.

Kiemelések

  • A kedd benyújtott jogalkotási csomag jelentősen szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert, bővíti az ellenőrzöttek körét, és 2026-2027-ig felszámolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat.
  • Szerdától életbe lép a devizahiteles ügyek végrehajtásának felfüggesztése, ami átmeneti védelmet ad az érintetteknek a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálatáig.
  • Magyarország az augusztus 31-i határidőig 8000 milliárd forintnyi felfüggesztett uniós forrás lehívásához szükséges törvényeket gyorsított menetrendben tervezi elfogadni.

Jogalkotási csomag és azonnali intézkedések

Portfolio.hu beszámolója szerint a kedden benyújtott javaslat jelentősen átalakítja a vagyonnyilatkozati rendszert, bővíti a nyilatkozattételre kötelezettek körét, és az Integritás Hatóságot teszi az ellenőrzés központi szereplőjévé. A mulasztás vagy a hamis nyilatkozat akár szabadságvesztéssel is járhat, miközben a csomag a közbeszerzések átláthatóságát és a közpénzfelhasználás nyilvánosságát is erősíti.

A javaslat a pénzmosás elleni szabályozás hatókörét is szélesíti. Kiemelt eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetése, a nem felsőoktatási alapítványokat 2026-ig, a felsőoktatásiakat pedig 2027 nyaráig kell felszámolni.

Szerdától hatályos a devizahiteles ügyekben zajló perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvény is, amely kedd délután jelenik meg a Magyar Közlönyben. Az érintettekkel szembeni végrehajtási eljárások átmenetileg leállnak addig, amíg a kapcsolódó jogszabályokat és a korábbi szerződések jogkövetkezményeit felül nem vizsgálják.

Uniós források és gazdaságpolitikai következmények

A parlamenti menetrend gyorsítását szolgálja a Tisza Párt házszabály-módosítása is, amely 2026 végéig félévente a jelenleginél több sürgős tárgyalást és kivételes eljárást engedélyezne. A cél, hogy az Országgyűlés az augusztus 31-i határidőig megalkossa a mintegy 8000 milliárd forintnyi felfüggesztett uniós forrás lehívásához szükséges törvényeket.

Közben az alaptörvény 16. módosítása is formálódik, a szövegből kikerül a kekvák vagyonát nemzeti vagyonként meghatározó rész, ugyanakkor a záró rendelkezések között megjelenik, hogy az alapítványok megszűnésekor csak az államtól kapott vagyon száll vissza az államra.

A keddi fejlemények között a májusi inflációs adat is kiemelt szerepet kap, mivel az infláció 1,8 százalékra mérséklődik, ami teret adhat az MNB júniusi kamatcsökkentésének. Ez a monetáris mozgástér a kormány gazdaságpolitikai lépéseire is hatással lehet, miközben a Pénzügyminisztérium új pénzmosás elleni szigorításokat is előkészít, köztük az uniós tagállamok közötti, 10 ezer eurót elérő készpénzmozgások kötelező bejelentését.

Korábbi cikkünkben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetéséhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás alakulását tekintettük át. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az új szöveg szerint a megszűnéskor nem minden vagyon kerülne vissza az államhoz, hanem csak az, amit eredetileg az állam adott (valamint annak hozama és helyébe lépett elemek). Kitértünk arra is, hogy a részletszabályok későbbi törvényekben és egyedi eljárásokban dőlhetnek el, ami jogi bizonytalanságot is okozhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.