Kopint-Tárki 2% körüli növekedést vár a magyar gazdaságban 2026-ra

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Kopint-Tárki 2% növekedés 2026

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

17.07.2026

Kopint-Tárki 2% körüli növekedést vár a magyar gazdaságban 2026-ra — Kopint-Tárki: 2% növekedés

A magyar gazdaság 2026 első felében továbbra sem mutat egyértelmű fordulatot, miközben a fogyasztás bővülése, a gyenge beruházások és a romló külkereskedelmi egyenleg vegyes képet ad. Az idei növekedést továbbra is 2% körülire teszik, de ez nagyrészt attól függ, hogy az év utolsó harmadában elindulnak-e az uniós forrásokhoz kapcsolódó beruházások.

Kiemelések

A magyar GDP első negyedévi 1,7%-os növekedését főként a 2,5 százalékpontos készletváltozás húzta, miközben a beruházások sorozatban 12. negyedéve csökkennek.
A költségvetési hiány 2026 első negyedévében eléri a GDP 9%-át, az év egészére 6,5%-os hiány várható, az EU-pénzek visszaáramlása enyhítheti az egyenleget.
Az infláció 2026 első felében átlagosan 1,8% volt, az MNB júniusban 25 bázispontos kamatcsökkentéssel 6%-ra vitte le az alapkamatot.

Növekedési pálya és beruházási kockázatok

A Portfolio.hu által közölt Kopint-Tárki elemzés szerint az első negyedévi 1,7%-os GDP-növekedést jelentős részben a készletváltozás támogatta, amely 2,5 százalékponttal járult hozzá a bővüléshez. Ez önmagában nem jelez tartós trendfordulót, különösen azért, mert a beruházások 2026 első negyedévében is 0,5%-kal csökkentek, a magánberuházások pedig már a 12. egymást követő negyedévben zsugorodnak.

Az állami beruházások ugyan 69%-kal nőttek, de ezt nagyon alacsony, 2025-ös bázis magyarázza. A külkereskedelmi egyenleg is romlik, mivel az áruexport tovább csökken, miközben az import növekedése gyorsul, így a nettó export kivételesen nagy negatív hozzájárulást ad a teljesítményhez.

A tavaszi havi adatok sem utalnak erőteljes élénkülésre. Az ipari és építőipari termelés áprilisban és májusban nulla körül ingadozik, a kiskereskedelem pedig nem tükrözi a nettó reálbérek első negyedévi, 17%-os emelkedését.

Az év második felében a háztartási fogyasztás növekedése mérséklődhet, ahogy a választások előtti jövedelempolitikai lépések hatása halványul. A kutatóintézet ugyanakkor továbbra is azzal számol, hogy a kormányváltás utáni hangulatjavulás és az EU-pénzek visszaáramlása az év vége felé lendületet adhat a beruházásoknak, de ezt az előrejelzés egyik fő kockázatának tekinti.

Költségvetés, infláció és külső környezet

A költségvetési helyzet továbbra is feszes. Az eredményszemléletű hiány 2026 első negyedévében eléri a GDP 9%-át, az első félévre pedig 6-7% közötti arány becsülhető, miközben az egész évre 6,5%-os hiánnyal számolnak.

A pénzforgalmi egyenleget egyszerre javíthatják a beérkező nagyobb EU-támogatások és ronthatják a most feltárt, fedezetlen állami kiadási kötelezettségek. Az új költségvetés adhat pontosabb képet a második félévi fiskális pályáról.

Az infláció 2026 első felében a vártnál jóval alacsonyabb, átlagosan 1,8%, amit az erős forint és a kedvező mezőgazdasági ármozgások támogatnak. A prognózis éves átlagban 2%-os fogyasztói árindexszel számol, bár ezt kedvezőtlenül befolyásolhatja az amerikai-iráni háborúval kapcsolatos bizonytalanság.

Júniusban újraindul a jegybank kamatcsökkentési ciklusa, az alapkamat 25 bázisponttal 6%-ra csökken. A további lazítás feltételei fennállnak, mivel az infláció alacsony, a forint erős, és a 10 éves állampapírhozamok is jelentősen mérséklődnek a választások óta, bár az elemzés szerint a piaci eufória miatt ezek a hozamok kissé túl is csökkenhettek.

A külső környezet ugyanakkor nem nyújt érdemi támaszt a magyar gazdaságnak. A közel-keleti feszültségek és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság nagy olajpiaci árkilengéseket okoznak, miközben az euróövezet növekedése idén legfeljebb 0,5% lehet, részben a gyenge német teljesítmény miatt.

Korábbi cikkünkben a 2026-os költségvetés módosításának parlamenti napirendre kerüléséről írtunk, kiemelve, hogy beavatkozás nélkül az államháztartási hiány az eredeti cél fölé, akár a GDP 8%-a fölé is emelkedhet. Felidéztük azt is, hogy a kormány nyár végére pótköltségvetést ígért a hiány leszorítása és a fiskális hitelesség erősítése érdekében, ami a következő időszak egyik központi gazdaságpolitikai témája lehet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?