Az állam szűkebbre szabja a kekvák vagyonának visszavételét az alaptörvény-módosításban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Kekvák vagyonának visszavétele szűkül

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

18 órával ezelőtt

Az állam szűkebbre szabja a kekvák vagyonának visszavételét az alaptörvény-módosításban — Szűkül az állami visszavétel

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésének alkotmányos kerete tovább alakul, miután a törvényalkotási bizottság átírta az Alaptörvény 16. módosításának erre vonatkozó részét. Az új szöveg szerint az állam a megszűnő alapítványoktól nem minden vagyont venne vissza, hanem csak az általa eredetileg átadott vagyont, annak hozamát és az ezek helyébe lépett elemeket.

Kiemelések

A kedden elfogadott módosító indítvány alapján a kekvák megszűnésekor csak az államtól eredetileg kapott vagyon száll vissza az államhoz.
A törvényalkotási bizottság 13 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el a módosítást, amely kizárja a magánalapítók vagyonelemeinek automatikus visszavételét.
A konkrét vagyonjogi kérdések nem az Alaptörvényben, hanem későbbi jogszabályokban és egyedi eljárásokban rendeződnek, növelve a jogi bizonytalanságot.

Módosul a vagyon-visszaszállás szabálya

Portfolio.hu beszámolója szerint a kedden elfogadott módosító indítványból kikerült az a rendelkezés, amely a kekvák vagyonát teljes egészében nemzeti vagyonná minősítette volna. A törvényalkotási bizottság a változtatást 13 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el.

Az új megfogalmazás alapján megszűnés esetén csak az a vagyon szállna vissza az államra, amelyet eredetileg maga adott az alapítványoknak. Ebbe az államtól kapott vagyon, annak hozama, valamint az ezek helyébe lépett vagyon tartozna bele, miközben a magánalapítók által bevitt vagyonelemek nem kerülnének automatikusan vissza az államhoz.

A módosítás ugyanakkor fenntartja azt az irányt, hogy az alapítói jogokat az állam gyakorolja, és az alapítványokat meg is szüntetheti. A részletszabályokat külön törvény rendezné, vagyis a konkrét vagyonjogi kérdéseket nem az Alaptörvényben, hanem későbbi jogszabályokban és egyedi eljárásokban kezelnék.

Politikai és jogi következmények

A vitában Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője azt vetette fel, miként kezelik azokat az eseteket, amikor állami pénzből újítottak fel korábban is egyetemi tulajdonban lévő vagyonelemeket. Ez arra utal, hogy a visszaszálló vagyon körének meghatározása több összetett tulajdonjogi helyzetet is érinthet.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője szerint az ilyen ügyeket nem alkotmányos szinten, hanem a kekvák megszüntetésekor, esetenként kell rendezni. A módosítás így azt jelzi, hogy a kekva-rendszer kivezetését továbbra is alkotmányos alapra helyezik, miközben a vagyon visszavételének köre szűkebb és későbbi törvényi rendezéshez kötött marad.

Korábbi cikkünkben az MNB-alapítványok létrehozásának jogi és számviteli hátterét, valamint a jegybanki eredmény felosztásával kapcsolatos vitás pontokat tekintettük át. Bemutattuk, hogy a 2013-as szabályozási változások nyomán jelentős forrás kerülhetett alapítványokba, és felmerült: indokolt lehet a jegybanki nyereség felhasználásának és az állami kontroll határainak egyértelműbb újraszabályozása.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?