Magyarország benyújtja átdolgozott EU-forrástervét, gyorsul a jogállamisági reformcsomag
Magyarország új szakaszba lép az uniós források felszabadítását célzó folyamatban, miután hivatalosan benyújtja az átdolgozott helyreállítási és ellenállóképességi tervet. Ezzel párhuzamosan a kormány egy kiterjedt törvénycsomagot is beterjeszt, amely a jogállamisági és korrupcióellenes vállalások teljesítésével akár mintegy 8000 milliárd forintnyi felfüggesztett forrás sorsát is befolyásolja.
Kiemelések
- Magyarország hivatalosan benyújtotta az átdolgozott helyreállítási tervet, elindítva az Európai Bizottság vizsgálatát és a Tanács jóváhagyási folyamatát.
- A kormány kedden beterjesztette a jogállamisági reformcsomagot, amely átalakítja a vagyonnyilatkozati rendszert, megerősíti az Integritás Hatóság szerepét, és 2026-2027-ig fokozatosan megszünteti a közérdekű alapítványokat.
- A májusi infláció 1,8 százalékra csökkent, miközben a Pénzügyminisztérium 10 ezer eurót elérő készpénzmozgások bejelentését írja elő uniós tagállamok között.
Uniós jóváhagyási folyamat és törvényhozási menetrend
Amint arról a Portfolio beszámol, az Európai Bizottság megkapja Magyarország hivatalosan benyújtott, átdolgozott helyreállítási és ellenállóképességi tervét. A formális benyújtás elindítja a módosítás bizottsági értékelését, amelynek lezárásához a tagállamokat tömörítő Tanács jóváhagyása is szükséges.A kormány kedden benyújtja azt az átfogó jogszabálycsomagot is, amely az uniós hozzáférés feltételéül szabott jogállamisági és korrupcióellenes vállalásokat teljesítené. A javaslat átalakítja a vagyonnyilatkozati rendszert, bővíti a kötelezettek körét, és az Integritás Hatóságot teszi a kontroll központi szereplőjévé, miközben a mulasztás vagy a hamis nyilatkozat büntetőjogi következménnyel is járhat.
A csomag a közbeszerzések átláthatóságát és a közpénzfelhasználás nyilvánosságát is erősíti, továbbá szélesíti a pénzmosás elleni szabályozás hatókörét. Kiemelt eleme a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetése, a nem felsőoktatási alapítványok esetében 2026-ig, a felsőoktatásiaknál pedig 2027 nyaráig.
Gazdasági és intézményi következmények Magyarországon
A parlamenti ütemezést a Tisza Párt házszabály-módosítási javaslata is gyorsítaná, amely 2026 végéig jelentősen emelné a sürgős és kivételes eljárások számát. A cél az, hogy az Országgyűlés az augusztus 31-i határidőig elfogadja azokat a törvényeket, amelyek szükségesek a felfüggesztett uniós pénzek lehívásához.Szerdától hatályos a devizahiteles ügyekben zajló perek és végrehajtások felfüggesztéséről szóló törvény is, így az érintettekkel szembeni eljárások átmenetileg leállnak a kapcsolódó szabályok felülvizsgálatáig. Közben alakul az alaptörvény 16. módosítása is, amelyből kikerül a kekvák vagyonának nemzeti vagyonként való meghatározása, ugyanakkor rögzíti, hogy az alapítványok megszűnésekor az államtól kapott vagyon száll vissza az államra.
A keddi fejlemények között szerepel az is, hogy a májusi infláció 1,8 százalékra mérséklődik, ami teret adhat az MNB júniusi kamatcsökkentésének. Emellett a Pénzügyminisztérium szigorítaná a pénzmosás elleni szabályokat, kötelezővé téve az uniós tagállamok közötti, 10 ezer eurót elérő készpénzmozgások bejelentését.
Korábbi cikkünkben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kivezetéséhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás alakulását tekintettük át. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a tervezet szerint a megszűnéskor nem minden vagyon kerülne vissza az államhoz, hanem csak az, amit eredetileg az állam juttatott (valamint annak hozama és helyébe lépett elemek). Kitértünk arra is, hogy a részletszabályok későbbi törvényekben és egyedi eljárásokban dőlhetnek el, ami jogi bizonytalanságot okozhat.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto