Prohuman szerint oktatási reform és munkaerőpiaci fordulat kell a magyar növekedési modellhez

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Oktatási reform és munkaerőpiac

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Prohuman szerint oktatási reform és munkaerőpiaci fordulat kell a magyar növekedési modellhez — Reform kell a növekedéshez

A magyar gazdaság korábbi, összeszerelőiparra épülő növekedési modellje kifulladt, mert a hazai munkaerőpiac és az oktatási rendszer nem tud elég megfelelő képzettségű dolgozót biztosítani a modern ipari beruházásokhoz. A probléma a Prohuman értékelése szerint már nemcsak a gyárak munkaerőigényében, hanem a demográfiában, a területi mobilitás hiányában és a felnőttképzés gyengeségében is megjelenik.

Kiemelések

A Prohuman szerint a magyar gazdaság növekedése oktatási reformot és digitális kompetenciák fejlesztését igényli, mert a hagyományos iskolarendszer nem felel meg a modern gyártási igényeknek.
A harmadik országbeli vendégmunkásokra vonatkozó szigorítások a hazai KKV-kra gyakorolhatnak nyomást, miközben a gyors döntések a vállalatok működésében sokkot okozhatnak.
A Prohuman bevételének több mint fele külföldről származik, ezért a magyarországi szabályozási változások inkább új toborzási és HR-piaci lehetőségeket teremthetnek számára.

Munkaerőhiány és oktatási szerkezetváltás

Mint a Portfolio.hu interjújából kiderül, a Prohuman álláspontja szerint Magyarország kinőtte az "összeszerelő üzem" modelljét, mert a legmodernebb gyárak már kevés, de magas kompetenciaszintű, főként digitális készségekkel rendelkező munkaerőt igényelnek. A cég szerint a gyakran említett hazai munkaerőpiaci tartalék csak korlátozottan mozgósítható ezekre a pozíciókra.

A társaság értékelése szerint az előző kormányok alábecsülték, milyen szaktudásra lesz szükség a beáramló gyártóberuházásokhoz, miközben az oktatási, szakképzési és felnőttképzési rendszerek nem igazodtak elég gyorsan a gazdasági igényekhez. A cikkben megszólaló vezető szerint a jelenlegi iskolarendszert nem javítani, hanem alapjaiban lecserélni kellene, mert a poroszos, tudás-visszamondásra épülő modell nem készíti fel a diákokat a digitális és AI-alapú munkakörnyezetre.

A Prohuman három fő prioritást jelöl meg az új gazdaságpolitikának, a demográfiát, az oktatást és a szakképzést. A vállalat szerint a gyengülő népességi trendek miatt rövid távon nincs érdemi megoldás a munkaerő-utánpótlásra, ezért különösen fontossá válik az oktatás gyökeres reformja, a kisebb, hatékonyabb intézményi struktúra és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése.

Vendégmunkás-szabályozás és üzleti hatások

A Prohuman szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szigorítása közvetlenül nem elsősorban a munkaerő-kölcsönzőket, hanem a magyar gazdaság ügyféloldali szereplőit érintheti érzékenyen. A cégcsoport úgy látja, hogy különösen a hazai KKV-szektor kerülhet nyomás alá, mert a nagyvállalatok magasabb bérekkel már korábban is elszívták a jobb munkaerőt egyes térségekben.

A vállalat szerint a közbeszéd összemossa a gyárakban dolgozó, szabályozott keretek között érkező vendégmunkásokat a más csatornákon belépő külföldi munkavállalókkal, miközben a minősített kölcsönzőkön keresztül dolgozó külföldiek aránya a teljes külföldi állomány kisebb része. A társaság úgy véli, az új szabályozás kialakításánál a munkáltatók véleményét is be kell építeni, mert egy túl gyors vagy egyoldalú döntés sokkot okozhat a vállalati oldalon.

A Prohuman üzleti szempontból diverzifikáltabb működésre támaszkodik, bevételének több mint fele már külföldről érkezik, ezért a magyarországi szabályozási változások önmagukban nem jelentenek stratégiai törést. A cég ugyanakkor arra számít, hogy ha a hazai piacon szűkül a külföldi munkaerő elérhetősége, akkor az ügyfelek nagyobb arányban fordulhatnak toborzási és HR-szolgáltatókhoz, ami új üzleti lehetőségeket is teremthet.

A társaság az AI munkaerőpiaci hatásáról azt mondja, hogy a technológia jelenleg több állást teremt, mint amennyit megszüntet, de más készségeket követel meg. Ez a Prohuman szerint tovább erősíti annak szükségességét, hogy a magyar oktatás és képzés gyorsan alkalmazkodjon, különben a gazdaság a következő növekedési ciklusban ismét képzett munkaerőhiánnyal szembesül.

Korábbi cikkünkben az Európai Unió jövőjét meghatározó versenyképességi és intézményi kihívásokat vettük át egy budapesti szakmai vita kapcsán, kiemelve a technológiai lemaradás, a döntéshozatali nehézségek és az innováció szerepét. Arra is rávilágítottunk, hogy a növekedéshez és beruházásokhoz célzott reformokra, cselekvőképesebb döntéshozatalra és a szabályozási környezet finomhangolására van szükség, különben az EU és Magyarország mozgástere is szűkülhet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?