Magyarországi EU-vitán versenyképességi, bővítési és intézményi reformkockázatok kerülnek előtérbe

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU viták és reformkockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

Tegnap

Magyarországi EU-vitán versenyképességi, bővítési és intézményi reformkockázatok kerülnek előtérbe — EU kihívások Magyarországon

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság június 3-i budapesti könyvbemutatóján magyar közgazdászok az Európai Unió jövőjét meghatározó versenyképességi, intézményi és társadalmi kihívásokat veszik számba. A vitában külön hangsúlyt kap az, hogy a technológiai lemaradás, a gyenge intézményi minőség és a geopolitikai nyomás miként befolyásolja az integráció mélyítését, a bővítést és Magyarország mozgásterét.

Kiemelések

Az EU Kínával szembeni napi 1 milliárd eurós kereskedelmi deficitje, a geopolitikai feszültségek és a stratégiai autonómia korlátozottsága versenyképességi nyomást fokoznak.
A könyvbemutatón kiemelték, hogy Magyarország akadályozó szerepe és az EU intézményi minőség romlása gyengíthetik az integráció fenntarthatóságát.
A panelbeszélgetések hangsúlyozták, hogy nélkülözhetetlen a cselekvőképesebb döntéshozatal, célzott dereguláció és innováció a gazdasági növekedés, beruházások és bővítés érdekében.

Könyvbemutatón kerülnek elő a fő reformtémák

Mint a Portfolio.hu beszámol róla, a megjelenés előtt álló, Európa jövőjéről szóló kötet szerzői és meghívott vendégei két panelbeszélgetésben értékelik az EU előtt álló kulcskérdéseket. A rendezvényen a gazdasági versenyképesség, a zöld átállás, a geopolitikai fordulatok, a társadalmi kohézió, az innováció és az intézményi reformok egyaránt napirendre kerülnek.

Győrffy Dóra felvezetésében azt emeli ki, hogy Magyarország az elmúlt másfél évtized európai vitáiban sokszor inkább akadályozó szerepben jelenik meg, ezért különösen fontosnak tartja, hogy a kötet működő reformelképzeléseket mutat be. Székely P. István három alapkihívást emel ki, a technológiai lemaradást, az intézményi minőség romlását és a méltányosság kérdését, és úgy látja, hogy ezek együttesen az integráció fenntarthatóságát is gyengíthetik.

Halmai Péter a prosperitás gyengülése, a populizmus és az euroszkepticizmus összefüggésére helyezi a hangsúlyt. Értékelése szerint a növekedésre orientált, egymással szinergiában álló európai és nemzeti reformok nélkül az EU nehezen állítja helyre gazdasági erejét, különösen a kis, nyitott gazdaságok számára fontos integrációs előnyök megőrzése mellett.

Mizsei Kálmán a bővítés geopolitikai jelentőségét emeli ki, különösen a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova esetében. Szerinte a csatlakozási folyamat önmagában is reformösztönző, ugyanakkor az EU-nak a tagjelöltek mellett saját döntéshozatali és intézményi rendszerét is módosítania kell ahhoz, hogy egy nagyobb unió működőképes maradjon.

A korrupcióval foglalkozó fejezetet bemutató Tóth István János és Hajdú Miklós azt hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési adatok jobb hozzáférhetősége, valamint az OLAF és az Európai Ügyészség működése csökkenti a korrupciós kockázatokat. A rendezvényen elhangzik az is, hogy az uniós pénzből finanszírozott szerződéseknél továbbra is magasabb a korrupciós kitettség, ezért további adatminőségi és ellenőrzési lépésekre van szükség.

Versenyképességi nyomás és döntéshozatali gondok

Andor László a méltányosságot és a szociális konvergenciát nevezi meg az uniós legitimáció szempontjából meghatározó területként. Úgy látja, hogy a kelet-közép-európai országok gazdasági felzárkózása érzékelhető, miközben a szociális konvergencia lassabban halad, ezért a kohéziós politika visszafogása és a sokktűrő mechanizmusok hiánya hosszabb távon politikai kockázatot jelent.

Benczes István szerint az EU-tagság továbbra is pozitív összegű együttműködés, de a bővítésről és a konvergenciáról szóló vitákban nagyobb politikai rugalmasságra lehet szükség. Győri Enikő ezzel szemben a kettős mérce megszüntetését, a verseny ösztönzését és az intézmények eredeti mandátumához való visszatérést sürgeti, miközben a szabályozási túlterjeszkedést az innováció egyik akadályának nevezi.

Martinusz Zoltán a geopolitikai és geoökonómiai környezet romlását több, egymást erősítő trenddel írja le, köztük a szabályalapú világrend gyengülésével, az amerikai-kínai verseny erősödésével, a haditechnológiai változásokkal, az átalakuló globalizációval és az afrikai demográfiai nyomással. Hozzáteszi, hogy az EU napi 1 milliárd eurós kereskedelmi deficitet halmoz fel Kínával szemben, miközben a stratégiai autonómia továbbra is korlátozott.

A vita egyik visszatérő üzleti-politikai következtetése az, hogy a versenyképességi problémák kezelése nélkül az EU geopolitikai ambíciói nem válnak hitelessé. A panel résztvevői közül többen úgy látják, hogy a vétóalapú döntéshozatal egyre nehezebben tartható fenn, és a cselekvőképesebb integráció, valamint a célzott dereguláció a növekedés, a beruházások és a bővítés feltételei közé kerül.

Korábbi cikkünkben a magyar kormány által benyújtani tervezett korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomag hátterét, valamint az Integritás Hatóság körüli vitát foglaltuk össze. Kitértünk Bíró Ferenc becslésére a korrupció gazdasági káráról és az állítólagos politikai nyomásgyakorlás vádjaira is, kiemelve, hogy mindez az uniós pénzekhez való hozzáférés és a közbeszerzések megítélése szempontjából is érzékeny kérdés.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?