Magyarország alaptörvény-módosítását Sulyok Tamás kifogásokkal hirdeti ki

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alaptörvény-módosítás kifogásokkal

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

17 órával ezelőtt

Magyarország alaptörvény-módosítását Sulyok Tamás kifogásokkal hirdeti ki — Alaptörvény-módosítás kifogásokkal

A magyar államfő külön határozatban jelzi alkotmányos aggályait, miközben aláírja és kihirdeti az Alaptörvény módosítását. A döntés azért bír intézményi súllyal, mert a dokumentum szerint a köztársasági elnök tartalmi kifogások miatt nem fordulhatott az Alkotmánybírósághoz, csak formai vagy eljárási okból.

Kiemelések

Sulyok Tamás államfő kifogásokkal hirdette ki az alaptörvény-módosítást, különösen a választójog korlátozását és közjogi tisztségviselők eltávolítását sérelmezve.
Az aláírást az indokolta, hogy az Alaptörvény rendkívül szűkre szabja a módosítás megtámadásának lehetőségét, így Sulyok saját megbízatását is megszüntette a jogszabály szerint.
Az intézményi következmények között szerepel az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerének gyengülése, amit az elnök nyilvános aggályként dokumentált.

Az elnöki kifogások és az aláírás indoka

Portfolio.hu beszámolója szerint a szombat este megjelent dokumentumban Sulyok Tamás előbb rögzíti, hogy a módosítás egyes elemei, köztük az Alkotmánybíróság hatáskörének kiszélesítése, üdvözlendők. Más rendelkezéseket ugyanakkor személyre szabottnak tart, különösen a választójog korlátozását és egyes közjogi tisztségviselők eltávolítását.

Az államfő úgy látja, az áprilisi országgyűlési választás éjszakája óta a közbeszédet a verbális abúzus és a nyílt, közvetlen fenyegetés szélsőséges formája uralja. Megítélése szerint olyan politikai kommunikációs stratégia bontakozik ki, amely a korábbi alkotmányos rendszer képviselőinek elhallgattatását, ellehetetlenítését és eltávolítását célozza.

Sulyok az aláírást azzal indokolja, hogy az Alaptörvény rendkívül szűk körben teszi lehetővé egy alkotmánymódosítás megtámadását. Értelmezése szerint tartalmi kifogások alapján erre nincs mód, ezért alkotmányos kötelezettségeinek mérlegelése után aláírja és kihirdeti a módosítást, amely a saját köztársasági elnöki megbízatását is megszünteti.

Intézményi és politikai következmények

A határozat egyszerre válik hivatalos kihirdetési aktussá és elnöki különvéleménnyé. Ez a kettősség arra utal, hogy az államfő a formális jogköri korlátok között maradva próbálja nyilvánossá tenni aggályait a módosítás egyes részeivel kapcsolatban.

A dokumentum szerint az elnök osztja azokat az aggodalmakat is, amelyek egyes rendelkezéseknek a népfelség és a hatalommegosztás rendszerébe való beavatkozását vetik fel. Miközben elismeri, hogy ezek a törekvések a társadalom jelentős részének támogatását élvezik, azt is hangsúlyozza, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve a mostani alaptörvény-módosítás.

Korábbi cikkünkben az Alaptörvény 17. módosításáról írtunk, amely több ponton átalakítja a választási és alkotmányos szabályokat, valamint új intézményi elemeket vezet be. Bemutattuk, hogy a csomag részeként a köztársasági elnök mandátuma a hatálybalépést követő napon megszűnik, miközben Sulyok Tamás jelezte: aláírja a módosítást, de azt precedensértékűnek és a hatalommegosztás szempontjából kockázatosnak tartja.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?