Magyarország alkotmánymódosítást hirdet ki, átalakítja a választási és intézményi szabályokat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alkotmánymódosítás és választási szabályok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

Tegnap

Magyarország alkotmánymódosítást hirdet ki, átalakítja a választási és intézményi szabályokat — Alkotmánymódosítás és reformok

Az Alaptörvény vitatott módosítása a jogállami demokrácia helyreállításának intézményi kereteit és egy új alkotmány előkészítését célozza. A változtatás a választójogi korlátoktól a bírósági és alkotmányos tisztségek szabályain át a közvagyon védelmét szolgáló új hivatal felállításáig több kulcsterületet érint.

Kiemelések

Az alkotmánymódosítás kizárja azokat az országgyűlési képviselőket az újraválaszthatóságból, akik legalább tizenkét évet töltöttek a parlamentben vagy háromszor megválasztották őket.
Az Alkotmánybíróság tagjait kilenc évre, a Kúria és OBH elnökét hat évre, újraválasztás nélkül, kétharmados parlamenti többséggel választják, 70 éves felső korhatárral.
Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a köztársasági elnök mandátuma megszűnik a hatálybalépést követő napon, a változások többsége azonnal érvényes.

Választási és alkotmányos szabályok átalakítása

Portfolio.hu beszámolója szerint a módosítás kizárja az országgyűlési képviselők választhatóságából azokat, akik legalább 12 évig már képviselők voltak, vagy akiket legalább három választáson megválasztottak. Emellett rögzíti a helyi, európai parlamenti és népszavazási részvételi jogokat, valamint szabályozza az EU-s állampolgárok, menekültek és huzamos tartózkodási joggal rendelkezők helyi választási jogosultságait.

A szöveg azt is kimondja, hogy egyes közhivatalok összeférhetetlenek lehetnek a párttagsággal vagy párttisztséggel. Az Alkotmánybíróság tagjait kilenc évre választják meg újraválasztási lehetőség nélkül, 70 éves felső korhatárral.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét bírói jelöltek közül, kétharmados parlamenti többséggel, hat évre választják, szintén újraválasztás nélkül. A módosítás ezzel az alkotmányos intézményrendszer működésének több alapvető elemét is újraszabja.

Intézményi és politikai hatások

Létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely a közvagyon védelmével, a jogellenesen kezelt vagyon felkutatásával és visszaszerzésével, valamint egyes közvádlói feladatokkal foglalkozik. Ez a lépés a közpénzek és állami vagyon kezelésének ellenőrzését erősíti.

A módosítás visszavezeti a „megye” elnevezést a „vármegye” helyett, és több sarkalatos törvényi követelményt is megszüntet. Az átmeneti rendelkezések közé tartozik, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a hatálybalépést követő napon megszűnik.

A szabályozás főszabály szerint a kihirdetést követő napon lép hatályba, míg egyes rendelkezések 2026. október 1-jén. A változtatások így rövid időn belül közvetlen hatást gyakorolnak a magyar politikai és intézményi működés több területére.

Korábbi cikkünkben az Alaptörvény 17. módosításáról írtunk, amely egyetlen rendelkezéssel megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Sulyok Tamás jelezte, hogy aláírja a módosítást, ugyanakkor azt példátlan precedensnek tartja, amely szerinte gyengíti a jogállamiságot, a hatalommegosztást és az államfői intézmény függetlenségét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?