Magyarország alaptörvény-módosítása lezárja Sulyok Tamás államfői megbízatását

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Alaptörvény-módosítás és Sulyok Tamás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

18.07.2026

Magyarország alaptörvény-módosítása lezárja Sulyok Tamás államfői megbízatását — Elnöki megbízatás vége

Magyarországon alkotmányos és intézményi vitát vált ki az Alaptörvény 17. módosítása, amely megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Sulyok Tamás közlése szerint aláírja a módosítást, miközben azt a jogállamiságot, a hatalmi ágak megosztását és az államfői intézmény függetlenségét sértő lépésnek nevezi.

Kiemelések

Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyetlen mondattal megszünteti hivatalban lévő elnöki megbízatását.
Az alkotmánymódosítás Sulyok szerint példátlan precedenst teremt, csökkenti a köztársasági elnöki intézmény közjogi súlyát, és kiszolgáltatottabbá teszi a posztot a végrehajtó hatalomnak.
A módosítás értelmében a következő köztársasági elnök megbízatása Sulyok értelmezése szerint már nem bír a korábbi legitimitással és sérti az alkotmányos értékeket.

Az alkotmánymódosítás és az elnöki döntés

A Portfolio.hu beszámolója szerint Sulyok Tamás a Facebook-oldalán közzétett üzenetben jelentette be, hogy eleget tesz alaptörvényi kötelezettségének, és aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A közlés szerint a változtatás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.

Sulyok azt írja, hogy az Országgyűlés döntése alkotmányos értelemben súlyos, a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan eset. Értelmezése szerint a módosítás olyan negatív precedenst teremt, amely sérti a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás alkotmányos értékeit.

Az államfő közlése alapján az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseiben sem a köztársasági elnök, sem az Alkotmánybíróság nem rendelkezik olyan felhatalmazással, amely lehetővé tenné a fellépést a módosítással szemben. Ennek alapján azt írja, hogy alkotmányos eszközzel nincs módja fellépni, ezért jogi lehetőségei és lelkiismerete mérlegelése után aláírja a szöveget.

Intézményi és politikai következmények

Sulyok Tamás szerint a döntés töréspontot hoz a magyar alkotmányos demokráciában, mert az államfői intézményt kiszolgáltatottabbá teszi a végrehajtó hatalomnak és a politikának. Álláspontja szerint ezzel a köztársasági elnöki szerep közjogi súlya csökken, alapfunkciója megszűnik, és az intézmény a jövőben már nem képez érdemi féket vagy ellensúlyt.

Az üzenetben az is szerepel, hogy Magyarország következő államfője egy olyan eljárás nyomán lép hivatalba, amely az ő megítélése szerint sérti az alkotmányos értékeket. Sulyok ezt a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam megszűnésével és a köztársasági elnök korábbi legitimitásának elvesztésével kapcsolja össze.

A közlemény végén az államfő társadalmi önmérsékletre és az ország egységét erősítő értékek megbecsülésére szólít fel. A bejegyzéshez kapcsolódóan azt is jelezték, hogy az üzenet videós formában is elérhető.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentésének megállapításairól írtunk, amely a friss magyar reformlépéseket részben kedvezően értékelte, de a gyakorlati eredmények hiányára is figyelmeztetett. A jelentés több területen – különösen a magas szintű korrupciós ügyek üldözése, a civil tér mozgástere és a média függetlensége kapcsán – konkrét, a mindennapi gyakorlatban is mérhető előrelépést kért a következő időszakra.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?