Magyarország szűkíti a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, nőhet a NAV-ellenőrzések szerepe

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeinek szűkítése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

18 órával ezelőtt

Magyarország szűkíti a bizalmi vagyonkezelés adóelőnyeit, nőhet a NAV-ellenőrzések szerepe — Változások a vagyonkezelésben

A kormány parlament elé terjesztett első adócsomagja a bizalmi vagyonkezelés szabályait is érdemben átalakítja, azzal a céllal, hogy megszüntesse a személyi jövedelemadózásban működő adómentességi elemeket. A változások 2026. augusztus 31-től különösen a felértékelt vagyonelemek kezelését érintik, miközben a családi vagyontervezési és öröklési célú konstrukciók továbbra is megmaradhatnak.

Kiemelések

A 2026. augusztus 31. után létrejövő bizalmi vagyonkezelési struktúráknál megszűnik a korábbi ötéves adómentességi szabály, általános adóhalasztás lép életbe.
2028. január 1-től minden bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány kötelező NAV-ellenőrzés alá kerül, amely formai és tartalmi vizsgálatokat is jelent.
Új adatszolgáltatási kötelezettség alapján a vagyonkezelőknek a tárgyévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatniuk a kezelt vagyonról és eszközérték-növekményekről.

Adózási keretek szigorítása 2026 végétől

Ahogy a Portfolio beszámolt róla, a törvényjavaslat az RRF-tervben vállalt reformlépések részeként alakítja át a bizalmi vagyonkezelés adózását, és az új rendszer az eredetileg bevitt tőke, a bevitelkor kimutatott értéknövekmény és a kezelés során keletkezett hozam elkülönítésére épül. A javaslat preambuluma szerint a cél az, hogy megszűnjön a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adómentessége.

Illés István, az Apelso Wealth Management társalapítója szerint a pénteken megjelent módosítások új korszakot nyitnak a piacon, mert az adóelkerülési célú struktúrák kiszorítása mellett a valódi családi, generációváltási és vagyonvédelmi célú konstrukciók fennmaradhatnak. Értékelése szerint a hangsúly a rövid távú adóelőnyökről a hosszú távú vagyontervezésre helyeződik át.

A tervezet alapján a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az a szabály, amely szerint az eszközérték-növekmény öt év után kikerülhet a nyilvántartásból, és így adómentessé válhat. Helyette általános adóhalasztás lép életbe, vagyis az adót nem a vagyonkezelésbe adáskor vagy az értékesítéskor, hanem akkor kell megfizetni, amikor a kedvezményezettek hozzájutnak a tőkéhez.

Az RSM adóüzletágának szakértői ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy egyes átmeneti szabályok megmaradhatnak. A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezeléseknél továbbra is alkalmazható maradhat az a rendelkezés, amely az adómentes vagyonkiadáshoz még nem követeli meg az ötéves türelmi idő elteltét, míg a később létrejött struktúráknál a már korábban bevitt és felértékelt vagyonelemek esetében tovább élhet a már megkezdett ötéves szabály.

Az új szabályozás pontosítja azt is, hogy adózási szempontból ki minősül vagyonrendelőnek, és ismét egyértelmű sorrendet állít fel arra az esetre, ha a kedvezményezett nem az eredetileg bevitt vagyonelemet kapja vissza, hanem annak eladása után pénzt vagy más eszközt. Ilyenkor először a hozamot, majd a bevitelkor kimutatott értéknövekményt kell figyelembe venni, és csak az ezt meghaladó rész számít az eredetileg bevitt, már adózott tőke adómentes kiadásának.

NAV-vizsgálatok és piaci következmények

Az Apelso értékelése szerint valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magáncélú vagyonkezelő alapítvány kötelező adóhatósági ellenőrzés alá kerül, ami érdemi fordulatot jelent a korábbi gyakorlathoz képest. Az első hullám a 2023. szeptember 12. előtt létrejött struktúrákat érinti, beleértve a már megszűnteket is, majd 2028. január 1-jétől a később létrehozott konstrukciók is kötelező vizsgálat alá kerülnek az elévülési időn belül.

Az RSM szerint a vizsgálatok nem pusztán formai megfelelésre irányulhatnak. A NAV egyebek mellett a vagyonrendelés célját, a kapcsolódó tanácsadói és ügyvédi dokumentáció tartalmát, a szereplők közötti személyes és gazdasági kapcsolatokat, valamint azt is ellenőrizheti, hogy a struktúrának volt-e valós gazdasági, örökléstervezési vagy vagyonvédelmi indoka.

A javaslat emellett adatszolgáltatási kötelezettséget is bevezet a vagyonkezelők és a magánalapítványok számára. A tárgyévet követő év január 31-ig, 2027-ben március 31-ig, adatot kell szolgáltatniuk az állami adó- és vámhatóságnak a kezelt vagyon nyilvántartott értékéről, a vagyonelemek értékéről, a megállapított eszközérték-növekményekről és az elkülönített nyilvántartás záró értékéről.

A piaci hatás az elemzői értékelések szerint az lehet, hogy a nem üzletszerű, személyi összefonódásokkal működő struktúrák nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben a professzionális vagyonkezelők szerepe erősödhet. Az Apelso szerint a következő időszakban nem a gyors megszüntetés vagy átalakítás, hanem a dokumentáció, az autonóm működés és a családi célok tudatos felülvizsgálata lehet a legfontosabb feladat az érintettek számára.

Korábbi cikkünkben a kormány által előre jelzett adópolitikai intézkedésekről írtunk, amelyek a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítását és több nagyvállalati kör adóztatásának szigorítását célozták. Rámutattunk, hogy a tervezett lépések a bevételi oldal erősítésén keresztül a költségvetési hiány mérséklését szolgálhatják, és érdemben szűkíthetik az adóoptimalizálási mozgásteret a vagyontervezési piacon is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?