Magyarország piacgazdasági fordulata egyenlő versenyfeltételeket és gyorsabb vállalati alkalmazkodást követel

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország piacgazdasági fordulata

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

12 órával ezelőtt

Magyarország piacgazdasági fordulata egyenlő versenyfeltételeket és gyorsabb vállalati alkalmazkodást követel — Piacgazdaság és versenyhelyzet

A választások utáni magyar gazdaságpolitikai irányról szóló vita középpontjába az kerül, hogy az ország képes-e valódi, egyenlő feltételekre épülő piaci versenyt kialakítani. A kérdés az euró bevezetésétől az uniós források felhasználásán át a vállalatok állami támogatásoktól való függéséig több területet is érint.

Kiemelések

Jelasity Radován szerint az azonos versenyfeltételek helyreállítása kulcsfeltétele a magyar piacgazdaság sikeres átállásának a választások után.
Az euró bevezetése jelentős vállalati alkalmazkodást követel, mivel eltűnhet az árfolyamnyereség, és az igazi versenyhelyzet állhat elő.
A résztvevők szerint a vállalati szektor rugalmassága, különösen a gépesítés és robotizáció, meghatározza Magyarország gazdasági felzárkózását Európa fejlettebb magjához.

Piaci fordulat és versenyfeltételek

Portfolio.hu beszámolója szerint a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén Bod Péter Ákos, Jelasity Radován, Iván Gábor és Sass Magdolna arról vitázott, hogy Magyarország a választások után valóban versenygazdasági pályára áll-e. A résztvevők szerint a költségvetési és növekedési problémák mögött mélyebb szerkezeti kérdés áll, mégpedig az, hogy az ország a piaci versenyt vagy az állami védelmet részesíti-e előnyben.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója azt mondja, a fordulat egyik legfontosabb feltétele az azonos versenyfeltételek helyreállítása. Felidézi, hogy korábban egy miniszter nyíltan azt mondta neki, Magyarországon lejt a pálya, és szerinte most az a tét, hogy létrejön-e végre ugyanaz a pálya minden szereplő számára.

Bod Péter Ákos úgy látja, az európai uniós reintegrációban a választás fordulatot hoz, de a versenypiac helyreállításáról még nem születik meg minden döntés. Iván Gábor szerint 36 évvel az első rendszerváltozás után ismét alapvető kérdéssé válik, hogy mit jelent a piacgazdaság, míg Sass Magdolna arra figyelmeztet, hogy Magyarországon régiós és európai összevetésben is kevés a piac és sok az állam.

Euró, uniós pénzek és vállalati kényszerek

Az euró bevezetéséről Jelasity Radován azt mondja, az áttérés sok magyar vállalat számára kemény alkalmazkodási próbát jelent, mert az elmúlt 10-15 évben sok cég nyereségét részben az árfolyammozgások támogatták. Szerinte ha ez a hatás eltűnik, az igazi verseny következik, ezért a vállalatokat mielőbb fel kell készíteni a közvetlenebb piaci megméretésre.

Sass Magdolna a szlovák tapasztalatokra hivatkozva óvatosságot sürget, mert az euró önmagában nem oldja meg a gazdaság szerkezeti gondjait. Bod Péter Ákos ezzel szemben úgy véli, a magyar gazdaság jelentős euroizálódása miatt az átállás technikailag gyorsabb lehet, és egy hiteles céldátum fegyelmezheti a költségvetési politikát is.

Az uniós források kapcsán a résztvevők egyetértenek abban, hogy a beáramló pénz esélyt jelent, de nem jelent garanciát. Jelasity szerint a legnagyobb kockázat az, hogy a vállalatok továbbra is új támogatott hitelprogramokra és állami segítségre várnak, miközben Bod Péter Ákos szerint az elhalasztott beruházások, a javuló üzleti bizalom és a versenynyomás akár pozitív beruházási ciklust is elindíthat.

A következő időszakban a vállalati szektor alkalmazkodóképessége válik meghatározóvá, mert a munkaerő drágul, az export árfolyamnyeresége csökken, miközben a tőkeköltség mérséklődhet. Ez a résztvevők szerint a gépesítés, az automatizálás és a robotizálás felé tereli a cégeket, ha Magyarország valóban közelebb akar kerülni Európa fejlettebb gazdasági magjához.

Korábbi cikkünkben a NAV-elnöki posztra kiírt nyílt pályázatról és a NAV vezetési modelljének tervezett átalakításáról írtunk, amely a kormány költségvetési és adózási reformcsomagjával párhuzamosan zajlik. Bemutattuk a menetrendet is: a jelentkezési határidő július 31., az elbírálás augusztus végéig tart, miközben a 2026-os költségvetés módosításait szintén augusztus végéig nyújtják be, a 2027-es büdzsét pedig októberben terjesztik az Országgyűlés elé.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?