Magyarország visszavenné az állami vagyont a KEKVA-alapítványoktól

Magyarország visszavenné az állami vagyont a KEKVA-alapítványoktól
Állami vagyon visszavéve

A kormány tervezett törvénycsomagja a vagyonnyilatkozati rendszer reformja mellett átalakítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését. A javaslat szerint az eredetileg állami tulajdonban lévő, korábban kiszervezett vagyonelemek visszakerülnek az államhoz, miközben az érintett közfeladatok továbbra is fennmaradnak állami keretek között.

Kiemelések

  • A magyar kormány kezdeményezi a KEKVA-alapítványokba került állami vagyon visszavételét és fenntartásba vételét, legkésőbb 2024. augusztus 31-ig.
  • A felsőoktatási alapítványok szervezeti és strukturális átalakításának végső határidejét 2027. augusztus 1-re tűzték ki, hosszabb átmenettel.
  • Az átalakítások lehetővé teszik, hogy Magyarország újra hozzáférjen Erasmus+ és Horizont Európa uniós forrásokhoz, ami jelentős külföldi finanszírozási potenciált jelent.

Állami visszavétel és átmeneti menetrend

A Portfolio.hu beszámolója szerint a kormány az Európai Bizottság korábbi bírálataira reagálva kezdeményezi a KEKVA-rendszer alapvető átalakítását. A brüsszeli testület ezeket az alapítványokat korábban a közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként értékelte, a mostani javaslat pedig ennek nyomán az állami vagyon védelmét helyezi előtérbe.

A felsőoktatási profillal nem rendelkező KEKVA-k esetében az államhoz történő vagyonvisszavételt és az intézmények állami fenntartásba vételét augusztus 31-ig tervezi megvalósítani a kormány. A tervezet rögzíti, hogy csak azok a vagyonelemek kerülnek vissza a költségvetéshez, amelyek eredetileg is állami tulajdonban voltak.

Azokban az esetekben, ahol magánszereplők is hozzájárultak az alapítványi vagyonhoz, a magántőkét elkülönítik és visszajuttatják az eredeti befizetőknek. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál hosszabb átmeneti időszakot alkalmaznak, a strukturális és szervezeti átalakítás végső határideje pedig 2027. augusztus 1.

Felsőoktatási irányítás és uniós források

Az igazságügyi miniszter szerint a kormány célja, hogy az egyetemeket érintő átmenet zökkenőmentes legyen, és a hallgatók, oktatók, valamint kutatók a tanévkezdéskor ne érzékeljenek fennakadást. Ugyanakkor egyes új szabályok már 2026-tól hatályba lépnek, köztük az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati előírások szigorítása, valamint a kuratóriumok kötelező újraválasztása.

A reformcsomag egyik központi eleme az egyetemi autonómia helyreállítása, ennek részeként megerősítik az egyetemi szenátusok jogköreit. Görög Márta szerint ez az intézményi önrendelkezés megerősítését szolgálja, ami szükséges ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás és kutatásfejlesztés ismét teljes joggal férjen hozzá a közösségi forrásokhoz.

A változtatások nyomán a magyar hallgatók ismét részt vehetnek az Erasmus+ programban, míg a kutatók és fejlesztők újra hozzáférhetnek a Horizont Európa forrásaihoz. A jövőben egységes törvényi szabályozás biztosítja a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a döntéshozatalban, a rektorok kiválasztása pedig minden egyetemen a szenátus kizárólagos meghatározó jogosítványa lesz.

Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentésének fő megállapításait foglaltuk össze, amely több friss magyar reformlépést kedvezően értékelt, ugyanakkor további, kézzelfogható eredményeket sürgetett. A jelentés kiemelten a magas szintű korrupciós ügyek érdemi felderítésére, a civil tér működési feltételeinek javítására, valamint az átláthatósági és összeférhetetlenségi garanciák megerősítésére helyezte a hangsúlyt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.