Magyarország visszavenné az állami vagyont a KEKVA-alapítványoktól
A kormány tervezett törvénycsomagja a vagyonnyilatkozati rendszer reformja mellett átalakítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését. A javaslat szerint az eredetileg állami tulajdonban lévő, korábban kiszervezett vagyonelemek visszakerülnek az államhoz, miközben az érintett közfeladatok továbbra is fennmaradnak állami keretek között.
Kiemelések
- A magyar kormány kezdeményezi a KEKVA-alapítványokba került állami vagyon visszavételét és fenntartásba vételét, legkésőbb 2024. augusztus 31-ig.
- A felsőoktatási alapítványok szervezeti és strukturális átalakításának végső határidejét 2027. augusztus 1-re tűzték ki, hosszabb átmenettel.
- Az átalakítások lehetővé teszik, hogy Magyarország újra hozzáférjen Erasmus+ és Horizont Európa uniós forrásokhoz, ami jelentős külföldi finanszírozási potenciált jelent.
Állami visszavétel és átmeneti menetrend
A Portfolio.hu beszámolója szerint a kormány az Európai Bizottság korábbi bírálataira reagálva kezdeményezi a KEKVA-rendszer alapvető átalakítását. A brüsszeli testület ezeket az alapítványokat korábban a közérdekkel ellentétes, szabályozatlan privatizációként értékelte, a mostani javaslat pedig ennek nyomán az állami vagyon védelmét helyezi előtérbe.A felsőoktatási profillal nem rendelkező KEKVA-k esetében az államhoz történő vagyonvisszavételt és az intézmények állami fenntartásba vételét augusztus 31-ig tervezi megvalósítani a kormány. A tervezet rögzíti, hogy csak azok a vagyonelemek kerülnek vissza a költségvetéshez, amelyek eredetileg is állami tulajdonban voltak.
Azokban az esetekben, ahol magánszereplők is hozzájárultak az alapítványi vagyonhoz, a magántőkét elkülönítik és visszajuttatják az eredeti befizetőknek. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál hosszabb átmeneti időszakot alkalmaznak, a strukturális és szervezeti átalakítás végső határideje pedig 2027. augusztus 1.
Felsőoktatási irányítás és uniós források
Az igazságügyi miniszter szerint a kormány célja, hogy az egyetemeket érintő átmenet zökkenőmentes legyen, és a hallgatók, oktatók, valamint kutatók a tanévkezdéskor ne érzékeljenek fennakadást. Ugyanakkor egyes új szabályok már 2026-tól hatályba lépnek, köztük az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati előírások szigorítása, valamint a kuratóriumok kötelező újraválasztása.A reformcsomag egyik központi eleme az egyetemi autonómia helyreállítása, ennek részeként megerősítik az egyetemi szenátusok jogköreit. Görög Márta szerint ez az intézményi önrendelkezés megerősítését szolgálja, ami szükséges ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás és kutatásfejlesztés ismét teljes joggal férjen hozzá a közösségi forrásokhoz.
A változtatások nyomán a magyar hallgatók ismét részt vehetnek az Erasmus+ programban, míg a kutatók és fejlesztők újra hozzáférhetnek a Horizont Európa forrásaihoz. A jövőben egységes törvényi szabályozás biztosítja a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a döntéshozatalban, a rektorok kiválasztása pedig minden egyetemen a szenátus kizárólagos meghatározó jogosítványa lesz.
Korábbi cikkünkben az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentésének fő megállapításait foglaltuk össze, amely több friss magyar reformlépést kedvezően értékelt, ugyanakkor további, kézzelfogható eredményeket sürgetett. A jelentés kiemelten a magas szintű korrupciós ügyek érdemi felderítésére, a civil tér működési feltételeinek javítására, valamint az átláthatósági és összeférhetetlenségi garanciák megerősítésére helyezte a hangsúlyt.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto