A magyar kertészeti ágazatban lassítja a szövetkezést a termelői önállóságtól való félelem

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyar kertészet és szövetkezés

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

1 órával ezelőtt

A magyar kertészeti ágazatban lassítja a szövetkezést a termelői önállóságtól való félelem — Szövetkezéstől félnek kertészek

A magyar kertészeti ágazatban továbbra is ritka a termelők közötti tartós és szervezett együttműködés, noha az ágazati szereplők rendszeresen felvetik ennek szükségességét. A kérdés középpontjában az áll, milyen kompromisszumok tehetik hosszú távon működőképessé a szövetkezeti formát, és mennyiben piaci vagy szabályozási tényezők ösztönzik annak létrejöttét.

Kiemelések

A magyar kertészeti ágazatban a termelők félelme az önállóság elvesztésétől lassítja a stabil szövetkezeti összefogások kialakulását.
A szövetkezeti szerveződések hiánya miatt a kertészeti termelők továbbra is széttagoltan, gyenge piaci alkupozícióval jelennek meg.
Az ágazat versenyképességének javításához nemcsak szabályozási ösztönzőkre, hanem termelői bizalom és együttműködés erősítésére is szükség van.

A szövetkezeti működés feltételei

A Portfolio.hu beszámolója szerint ezekről a dilemmákról beszélt az Alapvetés podcast eheti adásában Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője. A megszólalás arra a tartós ágazati problémára irányítja a figyelmet, hogy a termelők ugyan felismerik az együttműködés előnyeit, a gyakorlatban mégis kevés a stabil, intézményesített összefogás.

A műsorban központi kérdésként jelent meg, hogy hol húzható meg az egyéni gazdálkodói szabadság és a közös piaci érdek közötti egyensúly. A tartós együttműködéshez mindkét oldalon olyan engedményekre lehet szükség, amelyek egyszerre biztosítják a termelők mozgásterét és a közös fellépésből fakadó piaci előnyöket.

Piaci és szabályozási következmények

A téma azért bír üzleti jelentőséggel, mert a szövetkezeti formák erősödése javíthatja a kertészeti szereplők piaci alkupozícióját, szervezettségét és értékesítési lehetőségeit. Ennek hiányában a termelők továbbra is széttagoltan jelennek meg a piacon, ami korlátozhatja az ágazat hatékonyságát és alkalmazkodóképességét.

A felvetett kérdések alapján a szövetkezetek létrejötte nem kizárólag szabályozási ügy, hanem piaci bizalomhoz, érdekkiegyenlítéshez és hosszú távú együttműködési készséghez is kötődik. Ez azt jelzi, hogy az ágazatban a jövőbeli előrelépéshez nemcsak ösztönzőkre, hanem a termelői szemlélet és az együttműködési keretek erősítésére is szükség lehet.

Korábbi cikkünkben a Master Good 350 milliárd forintos, ötéves gyárfejlesztési programjáról írtunk, amelyet a tartós munkaerőhiány és a vendégmunkások foglalkoztatásának tervezett szigorítása is veszélyeztethet. Akkor azt emeltük ki, hogy a bővítéshez mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, miközben a vita lényege az volt: a munkaerőpótlás külföldi munkavállalókkal vagy inkább béremeléssel és hazai toborzással oldható-e meg.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?