Magyarország megszünteti a jelzáloghitelek kamatstopját 2026 őszén

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Jelzáloghitelek kamatstop megszűnik 2026

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Sholanke Dele

4 órával ezelőtt

Magyarország megszünteti a jelzáloghitelek kamatstopját 2026 őszén — Jelzálog kamatstop vége

A magyar kormány a jelenlegi feltételek mellett 2026. szeptember 30-ával kivezeti a változó kamatozású és rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelekre vonatkozó referencia-kamatstopot. Az intézkedés lezárása több százezer szerződést érint, miközben a tervezet átmeneti időt hagy a valóban rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására.

Kiemelések

Magyarország 2026. szeptember 30-án megszünteti a jelzáloghitelek kamatstopját, amely 848 milliárd forintos hitelállományt érint, a teljes piac 11%-át.
A kamatstop eltörlése után az érintett jelzáloghitelek kamata az 5,7% helyetti 8-9%-ra emelkedhet, ami 10%-os törlesztőrészlet-növekedést jelenthet.
Az MNB szerint a kamatstop 2025 végéig már 440 milliárd forintba került a bankszektornak, a végső költség megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A kivezetés menetrendje és az érintett hitelállomány

A friss kormányzati tervezet indoklása szerint, amelyet a Portfolio ismertetett, a 2022. január 1-től bevezetett, majd 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem tartható fenn. A javaslat 2026. szeptember 30-ával szünteti meg a jelenlegi konstrukciót, miközben a babaváróhitelek gyermekvállalási határidejének 2026. november 1-jéig történő hosszabbítása és a 2024 vége előtt felvett diákhitelek 7,99%-os kamatstopjának fenntartása szintén társadalmi egyeztetésre kerül.

A jelzáloghitelek kamatstopját először a változó kamatozású jelzáloghitelekre vezették be 2022. január 1-jével, majd 2022. november 1-jén a legfeljebb ötéves kamatperiódusú hitelekre is kiterjesztették. Az MNB 2025. december végi adatai szerint az intézkedés 604 milliárd forintnyi lakáscélú és 244 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt fed le, vagyis összesen 848 milliárd forintos állományt, ami a teljes jelzáloghitel-tartozás 11%-a.

Darabszám szerint 136 ezer lakáscélú és 80 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel, összesen 216 ezer szerződés tartozik a körbe, ez a jelzáloghitel-szerződések 26%-a. Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint ezen belül mintegy 19 ezer sérülékeny adós lehet, akikhez 164 milliárd forintnyi kamatstopos jelzáloghitel-állomány és további 110 milliárd forint egyéb hitel kapcsolódik.

Banki tehercsökkenés és adósi alkalmazkodás

A konstrukció a nevével ellentétben nem a teljes hitelkamatot, hanem a referenciakamatot korlátozza, amelyre a bankok továbbra is felszámítják a szerződés szerinti, jellemzően 2-3 százalékpontos kamatfelárat. A plafon a BUBOR-hoz kötött hiteleknél 2,02-2,40%, a BIRS-hez kötötteknél 3,53-3,63%, az állampapír-referenciahozamhoz kötötteknél pedig 2,65-3,20%, ami a 2021. október 27-ei piaci szintnek felel meg.

Bár a 2022 második felében és 2023-ban látott kétszámjegyű kamatkörnyezethez képest jelentősen enyhült a helyzet, a releváns referenciakamatok még mindig jóval magasabban állnak a bevezetéskori szinteknél. A szöveg szerint a BUBOR 5,76-5,96%, a BIRS 5,16-5,33%, az állampapír-referenciahozamok pedig 5,34-5,36% között mozognak, így kamatstop nélkül az érintett jelzáloghitelek kamata átlagosan továbbra is 8-9% körül lenne az 5,7% helyetti szinthez képest.

Egy tipikus, ötéves hátralévő futamidejű jelzáloghitelnél ez nagyjából 10%-os törlesztőrészlet-emelkedést jelenthet, ami a legtöbb esetben havi néhány ezer forintos többletteherrel jár. A hosszabb hátralévő futamidő növeli a törlesztőrészlet kamatérzékenységét, ezért a tervezet a jelentős sokkal szembesülő adósoknak banki újratárgyalást javasol.

A kivezetés a bankszektor számára érdemi tehercsökkenést hozhat. Az MNB legutóbbi számításai szerint az intézkedés 2025 végéig már 440 milliárd forintba kerülhetett a szektornak, így a végső költség megközelítheti az 500 milliárd forintot, miközben a bankok az ügyben többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb 2026 májusában.

Korábbi cikkünkben a babaváró hitel gyermekvállalási határidejének ismételt meghosszabbításáról írtunk, és arról, hogy ez tízezres nagyságrendben érinti azokat a házaspárokat, akiknél az első öt évben nem született gyermek. Bemutattuk, hogy a határidő lejárta esetén a kamattámogatás elvesztése többmilliós egyszeri visszafizetési kötelezettséget és jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedést okozhat, miközben egy enyhébb, jogkövetéshez kötött szabályrendszer előkészítése is napirenden volt.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?