A magyar kormány kivezeti a jelzáloghitelek kamatstopját szeptember végén

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Kamatstop megszűnése szeptemberben

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Dan Blystone

2 órával ezelőtt

A magyar kormány kivezeti a jelzáloghitelek kamatstopját szeptember végén — Kamatstop vége jelzálognál

A 2022 elején ideiglenes intézkedésként bevezetett referencia-kamatstop a jelenlegi feltételek mellett 2026. szeptember 30-ával megszűnik a változó kamatozású és rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél. A tervezet átmeneti időt hagy arra, hogy a ténylegesen rászoruló adósok a bankokkal újratárgyalják hitelük feltételeit.

Kiemelések

A magyar kormány 2026. szeptember 30-ával megszünteti a jelzáloghitelek kamatstopját, amely jelenleg az állomány 11 százalékát és 216 ezer szerződést érint.
Kamatstop nélkül az érintett hitelek átlagkamata 5,7 százalékról 8-9 százalékra emelkedhet, ami tipikus hitelnél 10 százalékos törlesztőrészlet-növekedést jelent.
A bankszektor számára a kamatstop megszűnése akár 500 milliárd forintos végső tehercsökkenést eredményezhet, miután eddig 440 milliárd forintos költséget okozott.

Kormányzati terv a kivezetésről

A Portfolio.hu által ismertetett friss kormányzati tervezet indoklása szerint a 2026. április 17-től már határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem tartható fenn, ezért a szabályozás 2026. szeptember 30-ával megszűnik. A döntés a jelzáloghitelek azon körét érinti, amelyre az intézkedést 2022. január 1-jén vezették be, majd 2022. november 1-jén a legfeljebb ötéves kamatperiódusú hitelekre is kiterjesztették.

A tervezet szerint a kivezetésig rendelkezésre álló időszak arra szolgál, hogy a legsérülékenyebb adósok banki egyeztetéssel rendezhessék tartozásukat. A szöveg ugyanakkor nem részletezi a megszüntetés technikai módját, így a jelenlegi információk alapján októbertől a szerződés szerinti, az adott kamatperiódushoz igazodó kamat léphet életbe.

Az MNB 2025. december végi adatai alapján a kamatstop 604 milliárd forintnyi lakáscélú és 244 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt érintett, összesen 848 milliárd forint értékben. Ez a teljes jelzáloghitel-állomány 11 százalékát, darabszámban pedig 216 ezer szerződést, a szerződések 26 százalékát jelenti.

Hatás az adósokra és a bankszektorra

Az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint ezen belül mintegy 19 ezer sérülékeny adós tartozik a leginkább kitett körbe, hozzájuk 164 milliárd forintnyi érintett jelzáloghitel-állomány és 110 milliárd forint egyéb hitel kapcsolódik. A jelenlegi piaci kamatszintek már jóval alacsonyabbak a 2022 második felében és 2023-ban látott kétszámjegyű környezetnél, de még mindig érdemben meghaladják a kamatstop alapjául szolgáló 2021. októberi referenciaszinteket.

A cikkben szereplő számítások szerint kamatstop nélkül az érintett jelzáloghitelek kamata átlagosan a jelenlegi 5,7 százalék helyett nagyjából 8-9 százalék körül alakulna. Egy tipikus, öt év hátralévő futamidejű jelzáloghitel esetében ez körülbelül 10 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelenthet, ami sok háztartásnál havi néhány ezer forintos többletet okozhat, miközben a rövidebb hátralévő futamidejű hiteleknél a havi teher ugrása kisebb lehet.

A bankok számára a kamatstop megszüntetése jelentős tehercsökkenést hozhat. Az MNB becslése szerint az intézkedés 2025 végéig már 440 milliárd forintjába kerülhetett a szektornak, a végső költség pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot; a bankok az intézkedés miatt több alkalommal is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb 2026 májusában, de döntés egyelőre nincs az ügyben.

Korábbi cikkünkben a jelzáloghitelek referencia-kamatstopjának 2026. szeptember 30-i kivezetéséről írtunk, kiemelve, hogy az intézkedés 848 milliárd forintnyi állományt és mintegy 216 ezer szerződést érint. Bemutattuk, hogy a kamatstop megszűnése után az érintett hitelek kamata átlagosan 8–9% körül alakulhat az 5,7% helyett, ami sokaknál érzékelhető törlesztőrészlet-emelkedést hozhat, miközben a bankszektornak jelentős tehercsökkenést jelenthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?