A Tisza-kormány médiatörvény-módosítást terjeszt elő, Ukrajnával kisebbségi jogi megállapodást léptet életbe

A Tisza-kormány médiatörvény-módosítást terjeszt elő, Ukrajnával kisebbségi jogi megállapodást léptet életbe
Médiatörvény és kisebbségi jogok

A magyar kormány június 12-én több, az állami működést és a külpolitikai kapcsolatokat érintő intézkedést jelent be. Ezek között szerepel a közmédiáról szóló szabályozás módosítása és az Ukrajnával kötött, a kárpátaljai magyar kisebbség jogait rendező megállapodás hivatalos életbe lépése.

Kiemelések

  • A magyar kormány hivatalosan jóváhagyja a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló Ukrajna–Magyarország megállapodást Kijev EU-csatlakozásának támogatásáért cserébe.
  • A Tisza Párt képviselői médiatörvény-módosítást nyújtanak be, miközben több állami intézménynél, köztük EXIM, HEPA és HIPA, teljes körű felülvizsgálat indul.
  • A kormány szeptember 30-ig fenntartja a jelzáloghitelek kamatstopját, vezetőcserék és digitális fejlesztések zajlanak a közszolgáltatásokban, például a MÁV+ alkalmazásban.

Kormányzati jogszabályi és diplomáciai lépések

Portfolio.hu összefoglalója szerint Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán jelenti be, hogy politikai szinten is jóváhagyást kap, és hivatalossá válik az Ukrajna és Magyarország közötti megállapodás a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezéséről. A bejelentés szerint Budapest cserébe támogatja Kijev EU-s csatlakozását.

Külön kormányzati közlés alapján a Tisza Párt képviselői benyújtják a közmédia szabályozásáról szóló törvényjavaslatot is. A lépés a médiatörvény módosítását célozza, és a kormány az intézményi működés több más területén is változtatásokat készít elő.

A nap folyamán Magyar Péter azt is közli, hogy június 13-án rendkívüli miniszterelnöki sajtótájékoztatót tart. A kormányzati aktivitás részeként Kármán András pénzügyminiszter Luxembourgban egyeztet az Eurogroup kibővített ülésén és az Európai Beruházási Bank vezetésével további források bevonásáról.

Piaci és intézményi hatások Magyarországon

A bejelentések szélesebb gazdasági és intézményi átrendeződésbe illeszkednek. A kormány fenntartja a lakossági jelzáloghitelek referencia-kamatstopját szeptember 30-ig, miközben teljes körű felülvizsgálatot indít több állami beruházásnál és intézménynél, köztük az EXIM, a HEPA és a HIPA szervezeteinél.

Az állami működés átalakítását jelzi az is, hogy vezetőcserék történnek egyes intézményeknél, köztük a Magyar Nemzeti Levéltárnál, valamint sajtóértesülések szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok élén is. Emellett a közlekedési infrastruktúra és a közszolgáltatások területén is új intézkedések jelennek meg, így az M1-es autópályán történt halálos balesetek nyomán vizsgálat indul, a MÁV+ alkalmazás pedig új digitális fejlesztéseket kap.

A külpolitikai és jogalkotási lépések együtt azt jelzik, hogy a kabinet egyszerre próbálja újrapozicionálni Magyarország uniós kapcsolatait, valamint növelni az állami intézmények működésének ellenőrzését és átláthatóságát.

Korábbi cikkünkben az EXIM Magyarország, a HEPA és a HIPA teljes körű átvilágításáról írtunk, amelyet a gazdasági és energetikai tárca rendelt el. Bemutattuk, hogy a független szakértők által végzett vizsgálat az intézmények folyamataira, irányítási struktúrájára, szerződéseire és a közpénzek felhasználásának hatékonyságára is kiterjed, és az eredmények nyomán szervezeti, működési és hatékonyságnövelő lépések várhatók.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.