Magyar-orosz kapcsolatok pragmatikus fennmaradását valószínűsíti egy orosz elemző a Tisza-kormány alatt
A magyar kormányváltás külpolitikai irányáról szóló orosz reakciók azt jelzik, hogy Moszkvában figyelik Budapest várható viszonyát Ukrajnához és a NATO-hoz. Egy orosz szociológus szerint a kapcsolat ugyan pragmatikusabbá válhat, de Magyarország továbbra sem élezi ki radikálisan a feszültséget Oroszországgal.
Kiemelések
- Alekszander Perendzsijev szerint Magyarország a Tisza-kormány alatt is pragmatikus, de nem ellenséges kapcsolatot ápol majd Oroszországgal.
- A magyar védelmi tárca olyan lépéseket tervezhet, amelyek erősítik a NATO-hoz való elkötelezettség látszatát és csökkentik az orosz függőséget.
- Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta Oroszország geopolitikai és gazdasági szerepét, utalva a kapcsolatok további stratégiai jelentőségére.
Orosz értelmezés a kormányváltásról
A Portfolio beszámolója szerint, a News.ru tudósítására hivatkozva, Alekszander Perendzsijev orosz szociológus professzor úgy értékeli, hogy Magyarország eddig a hivatalos orosz minősítés ellenére kedvezőbb kapcsolatot ápolt Moszkvával, mint a legtöbb NATO- és EU-tagállam. Hozzátette, hogy szerinte ez több nyugati szereplő, köztük a U.S., rosszallását is kiváltotta.Perendzsijev azt mondja, az új magyar kormány javítani akarja kapcsolatait Ukrajnával, hogy ezzel a Nyugat felé bizonyítsa lojalitását. Állítása szerint a magyar védelmi tárca is olyan lépésekre készülhet, amelyek a NATO iránti elkötelezettséget és az Oroszországtól való távolságtartást demonstrálják.
Függőségek és várható diplomáciai egyensúly
Az orosz elemző ugyanakkor úgy látja, hogy a Tisza-kormány alatt Magyarország megőrzi a működő kapcsolatokat Oroszországgal. Szerinte a viszony inkább pragmatikusabbá válik, semmint nyíltan ellenségessé, mert Budapest egyszerre függ az EU-tól és több területen Oroszországtól is.A szöveg végén Orbán Anita külügyminisztert is idézik, aki korábban arról beszélt, hogy Oroszország mérete és földrajzi helyzete miatt fontos hatalom Európában. Ez arra utal, hogy a magyar-orosz kapcsolatok megítélésében a geopolitikai és gazdasági szempontok a jövőben is meghatározók maradnak.
Korábbi cikkünkben az új magyar kormány védelmi stratégiájáról írtunk, amely a nemzeti és szövetségesi érdekek összehangolására épül, és a NATO melletti egyértelmű elköteleződést hangsúlyozza az Oroszországtól való távolodás mellett. Bemutattuk azt is, hogy a kabinet 2035-ig a GDP 5%-ához közelítené a védelmi kiadásokat, miközben a költségvetési korlátok és a civil területek (oktatás, egészségügy) finanszírozási igényei befolyásolhatják a megvalósítás ütemét. Kitértünk a hadiipar újjáépítésére és a külföldi védelmi ipari beruházók bevonására is, amely a védelmi ellátási láncok erősítését szolgálja.
Legfrissebb Russia hírek
- Forex
- Crypto