Magyarország védelmi stratégiát szigorít, lezárja kapcsolatait Oroszország felé

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország védelmi stratégiája szigorodik

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

9 órával ezelőtt

Magyarország védelmi stratégiát szigorít, lezárja kapcsolatait Oroszország felé — Szigorúbb magyar védelem

Az új magyar kormány a nemzeti és szövetségesi érdekek összehangolására építi biztonságpolitikai irányvonalát, és ennek részeként határozottan elfordul Oroszországtól. A védelmi prioritások közben a NATO-elvárások, a hazai hadiipar újjáépítése és az oktatás, valamint az egészségügy finanszírozási kényszerei között alakulnak.

Kiemelések

Magyarország új védelmi stratégiája végleg lezárja a kapcsolatokat Oroszország felé, és hangsúlyosan kötelezi magát a NATO-szövetség mellett.
A védelmi költségvetési célkitűzés a GDP 5 százaléka 2035-ig, de jelenleg gazdasági korlátok miatt az oktatás és egészségügy élveznek prioritást.
Folyamatban marad a magyar hadiipar újjáépítése és a külföldi ipari beruházók bevonása, habár a beruházások üteme a költségvetés helyzete miatt fokozatos lehet.

Új biztonságpolitikai irány és védelmi célok

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a Budapest Energy and Strategy Talks rendezvényen a tárcavezető azt mondta, az új kormány stratégiájának alapja a nemzeti és a szövetségesi érdekek, illetve értékek összehangolása. Ennek jegyében az új vezetés egyik első lépéseként megköveti azokat a szövetségeseket, köztük Finnországot, amelyek NATO-csatlakozását az előző kormány hátráltatta.

A miniszter katonai szempontból elfogadhatatlannak nevezi a korábbi magyar álláspontot, és egyértelművé teszi, hogy Magyarország végleg becsukja az ajtót Oroszország előtt. Utalása szerint az orosz titkosszolgálat korábban a háttérből próbál beszivárogni, miközben a kormány figyelemmel kíséri a közel-keleti fejleményeket is, nem csak az orosz-ukrán háborút.

A tárcavezető szerint a fegyveres konfliktusok csak akkor érhetnek véget, ha a kormányok, a hadseregek és a társadalmak egyaránt a lezárásukra törekednek. A védelmi költségvetésről szólva felidézi, hogy a NATO-szerződés a GDP 5 százalékában határozza meg a védelmi kiadások célját, amelyet Magyarország 2035-ig mindenképpen el akar érni.

Hadiipari beruházások és költségvetési korlátok

A miniszter ugyanakkor elismeri, hogy az előző kormány által hátrahagyott gazdasági helyzet jelenleg szűkíti a mozgásteret. Bár saját megfogalmazása szerint jelentős összegeket is tudna a hadseregre fordítani, most az oktatás és az egészségügy rendbetétele élvez elsőbbséget.

A hazai védelmi szektor újjáépítése ezzel együtt folytatódik, mivel a tárcavezető szerint ezt az ágazatot az elmúlt harmincöt évben elhanyagolták. A 2017-ben megkezdett technológiai fejlesztések tovább zajlanak, a minisztérium pedig több európai védelmi ipari szereplővel tárgyal új megállapodásokról, hogy hadiipari üzemeket telepítsenek Magyarországra.

Ez az irány egyszerre jelzi a kormány hosszabb távú iparpolitikai szándékát és a védelmi ellátási láncok erősítésének célját. A bejelentett megközelítés a magyar védelmi ipar számára új beruházási lehetőségeket hozhat, miközben a költségvetési korlátok miatt a megvalósítás üteme várhatóan fokozatos marad.

Korábbi cikkünkben a kormány innovációs és kiberképesség-fejlesztési prioritásairól, valamint a jogállamiság helyreállítására épülő gazdaságpolitikai irányról írtunk. Kitértünk arra is, hogy a kabinet 2035-ig vállalja a GDP-arányos védelmi kiadások 5%-ra emelését, amelynek egy része infrastruktúra- és kettős felhasználású beruházásokon keresztül a civil gazdaság versenyképességét is erősítheti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?